Az iskolák újranyitásának feltétele a dolgozók védettsége

Az iskolák újranyitásának feltétele a dolgozók védettsége

Az iskolák újranyitásának feltétele az oktatásban dolgozók koronavírus elleni védettsége – rögzítették az MTI-hez kedden eljuttatott közös nyilatkozatukban oktatási szakszervezetek és szakértők.

Az oktatásban dolgozókat és számos egészségügyi szakembert nyugtalansággal és félelemmel tölt el, hogy az első oltást követően akár napokon belül, a hétvégén kiadott rendelet szerint április 19-től vissza kell térni a tantermekbe.
Az eddigi kormányzati tájékoztatók ennek gyökeresen az ellenkezőjét kommunikálták, Müller Cecília országos tisztifőorvos rendszeresen felhívja a figyelmet arra, hogy senki ne érezze magát azonnal védettnek, miután megkapta az oltást, hiszen időre, akár két-három hétre is szükség van, amíg az immunrendszer megfelelően reagál és kitermeli az ellenanyagot.

Arra kérik a kormányt, hogy az eddigi kormányzati útmutatásoknak megfelelően biztosítsa minden pedagógus, illetve oktatásban dolgozó számára a biztonságos munkavégzés feltételeit. Kérik azt is, hogy a kormány a jelenléti oktatást kizárólag az egyes oltások alkalmazási előiratainak megfelelő immunizációs idő kivárása után rendelje el.

Kitértek arra is, hogy a jelenleg engedélyezett oltóanyagok közül a Pfizer, a Szputnyik V és a Sinopharm második adagja 3 hét múlva adható be. Ezt követően a lehető legnagyobb védettség kialakulásához még 2 hétre van szükség. Mindezek miatt azt kérik, hogy a kormány ne ragaszkodjon az iskolák újranyitásakor egy olyan “fiktív dátumhoz”, amelynél az oktatásban dolgozók sokaságának védettsége biztosan nem elégséges, hanem az egy hétvége alatt megszervezett tömeges oltás után biztosítsa az immunizációhoz szükséges megfelelő időszakot.

Fontos, hogy a tömeges oltáson való részvétel ne lehessen a megfertőződés forrása, biztosítsák a távolságtartást és a higiénés követelmények betartását – jegyezték meg. – Nem ezen a 3 héten múlik, hogy a magyar gyermekek milyen eredményesen oldják meg a kompetenciamérés vagy a PISA-teszt feladatait, viszont sok tanár és oktatásban dolgozó, valamint családtagjaik élete és biztonsága múlik e pár héten.

A közleményt Duda Ernő professzor emeritus, az MTA doktora, genetikus, virológus, immunológus, Balkányi László PhD, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ volt tudásmérnöke, Szabó Zsuzsa elnök (Pedagógusok Szakszervezete), Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányi elnöke, Gyimesi László, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezet alelnöke, Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke, és Bardócz-Tódor András, Keresztény Pedagógusok Szakszervezetének társelnöke írta alá.

Munkaadók és szakszervezetek: 4 százalékos lehet a minimálbéremelés február 1-jétől

Munkaadók és szakszervezetek: 4 százalékos lehet a minimálbéremelés február 1-jétől

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) készíti el a bérmegállapodás tervezét, amelynek értelmében február 1-jétől a minimálbér és a garantált bérminimum 4 százalékkal emelkedhet, minderről a felek hétfőn döntenek – mondta el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) szerdai ülését követően a munkaadói és a munkavállalói oldal egy-egy képviselője az MTI-nek.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke és Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke is megerősítette, hogy a megállapodástervezetet várhatóan csütörtökön vagy pénteken kapják meg a VKF tagjai, hogy testületi szinten meg tudják vitatni.
Hozzátették, hogy amennyiben mindhárom munkaadói szervezet és mindhárom szakszervezet elfogadja, akkor hétfőn aláírhatják a bérmegállapodást.

Mészáros Melinda elmondta, a tervezet elfogadásával február 1-jétől a minimálbér bruttó 167 400 forintra, a garantált bérminimum pedig bruttó 219 ezer forintra emelkedhet, a 4 százalékos béremelés értelmében.
A megállapodástervezet ezen felül azt is tartalmazza majd, hogy amikor az év folyamán csökken a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó – bármekkora mértékkel – akkor egyúttal a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedik további 1 százalékponttal.

Közölte, hogy bár nem elégedettek ezzel a mértékkel, azonban azt is mérlegelni kell, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése csaknem 1,1 millió embert érint közvetlenül és legalább ennyi emberre van hatással egyebek mellett például a táppénz vagy az álláskeresési támogatás formájában.
Ugyanakkor elmondta, Magyarország hosszú távú érdekeit a munkavállalói oldal szerint a nagyobb mértékű béremelés szolgálja, mert úgy látják, a bérek emelkedése a környező országokban is jótékony hatást gyakorolt a hatékonyság és a termelékenység növekedésére.

Rolek Ferenc elmondta, hogy az ülésen a munkaadói oldal vetette fel a kompromisszum lehetőségét a 4 százalékos béremeléssel, hiszen a munkaadók 3 százalékos, míg a szakszervezetek 5 százalékos béremelést tartanak elfogadhatónak.
Úgy fogalmazott: “nem javasoljuk ugyan, hogy legyen 4 százalék, de ha ezt mindenki elfogadná, akkor meg tudjuk fontolni, hogy ez legyen egy kompromisszumos megállapodás.”

Rolek Ferenc reményét fejezte ki, hogy a megállapodástervezet elfogadják, hiszen ez minenkinek az érdeke. Ugyanakkor hozzátette, ha minden oldal el is fogadja a 4 százalékos béremelést, egyik sem lesz vele elégedett: a munkaadók túl soknak, míg a szakszervezetek túl kevésnek tartják majd.

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com