Jótékonysági kampány a zeneipari háttérmunkások megsegítésére

Jótékonysági kampány a zeneipari háttérmunkások megsegítésére

>>>Ossza meg ismerőseivel ezt a hírt<<<

Jótékonysági kezdeményezés indul #savethebackstage néven a járványhelyzet miatt nehéz helyzetbe került zene- és rendezvényipari munkavállalók megsegítésére. A befolyó bevételt a Fábián Juli Emlékalapítvány gondozza és osztja szét a rászorulóknak.

Nagyon sokak megélhetése került veszélybe azzal, hogy rendezvények híján se munkája, se fizetése nem volt. A második hullám még rosszabb helyzetben találta a szektort, akinek maradt tartaléka, nagy eséllyel felélte már. A kezdeményező Szabó Zsolt Tschöppy színpadmester-turnémenedzser és néhány szerencsésebb helyzetben lévő zeneipari háttérmunkás ezért a maga eszközeivel próbál segíteni – közölték a szervezők pénteken az MTI-vel.

Példaértékű, ahogy a zeneipar szerencsésebb helyzetben lévő szereplői igyekeznek segíteni a többieken. Sok zenekar visszaforgatja a Raktárkoncerteken keresztül kapott támogatás egy részét, akár rajtunk keresztül, akár saját akciókkal” – idézte a közlemény Szepesi Mátyás zenész-menedzsert, a Fábián Juli Emlékalapítvány kuratóriumának elnökét.

Az első hullám alatt azért igyekeztek tenni, hogy hosszú távon ne veszítsen jó szakembereket az ágazat. A tavaly tavasszal a Radio 1-gyel közösen indított gyűjtéssel hetven, a koronavírus-járvány által nehéz helyzetbe került zeneipari háttérmunkás számára tudtak pénzbeli támogatást folyósítani, összesen tízmillió forint értékben.

Szepesi Mátyás hangsúlyozta: már a tavalyi pályázatok értékelése során nyilvánvalóvá vált, hogy nagyon sok, akár középkorú háttérmunkás a szakmában eltöltött évtizedek, az azzal járó fizikai megterhelés és az igen speciális szaktudás miatt nehezen talál más lehetőséget a munkaerőpiacon. Nekik már létszükséglet a külső segítség.

A mostani kezdeményezés keretében az erre a célra készített pólókból, pulóverekből lehet rendelni a kampány webshopjában vagy a popshop.hu oldalán. A termékekből befolyt teljes bevétel a Fábián Juli Emlékalapítványhoz kerül, amely azokat a zenészeket segíti, akik hosszan tartó betegség miatt nem tudtak fellépni, alkotni vagy dolgozni.

“Ezzel járulunk hozzá ahhoz, hogy az alapítvány a második hullámban segítségre szoruló rendezvénytechnikai szakemberek számára kiírhasson egy újabb pályázatot” – tette hozzá Szepesi.

A pólókat és pulóvereket január 15-től lehet előrendelni, a megvásárolt termékeket február elején kezdik kipostázni. Bővebb információ a www.popshop.hu oldalon található.

Az adócsökkentések a koronavírus-válságban is folytatódnak

Az adócsökkentések a koronavírus-válságban is folytatódnak

>>>Ossza meg ismerőseivel ezt a hírt<<<

A kormány adócsökkentési politikája a koronavírus-válságban is folytatódik: a kisvállalati adó (kiva) mértéke január 1-től 1 százalékponttal, 11 százalékra csökkent, így 2021-től a kivával még nagyobb adóelőny érhető el – mondta a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára pénteken a Facebookra feltöltött videójában.

Izer Norbert hozzátette, a kiva keretszabályozása is kedvezőbbé vált, ugyanis a belépési értékhatár 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra, a bennmaradási értékhatár pedig 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra emelkedett.

Az államtitkár szerint az adócsökkentés és a PM tavaly év végi tájékoztatási akciója eredményes volt: 2020 decemberében 12 ezer cég jelentette be, hogy 2021. január 1-től a kivát szeretné alkalmazni, így az újonnan jelentkezőkkel együtt már több mint 60 ezren élnek a kiva lehetőségével.

Közölte, a kisvállalati adó az Európai Unió legversenyképesebb adófajtája, amellyel a vállalkozások által megtakarított közteher nagysága is jelentős: tavaly év végégig a kivát választó cégek 185 milliárd forint adót spóroltak meg, ez az összeg pedig idén tovább emelkedhet.

Izer Norbert azt is kiemelte, hogy ez az adófajta rendkívül rugalmas. Példaként említette, ha ma egy cég úgy dönt, hogy áttérne a kivára és ezt jelzi az adóhatóságnak, akkor február 1-től már kivásként adózhat.

Az államtitkár úgy vélte azoknak a vállalkozásoknak lehet a kiva a legjobb választás, ahol látszik, hogy idén a bértömeg nagyobb lesz a nyereségnél vagy a cég növekedésre fordítja vissza a nyereségét. A vállalkozásokat a PM kiva kalkulátora is segíti a döntésben – tette hozzá az államtitkár, aki jelezte, hogy az idén nem csak az adó csökken hanem az adminisztráció is.

Közölte, nyáron már a vállalkozások egyik legbonyolultabb bevallását az áfa-bevallást is a tervezet kiajánlásával segíti az adóhivatal, mindez évente mintegy 500 ezer vállalkozásnak hoz jelentős könnyebbséget. A júliusi havi áfabevallási tervezetet készíti el először a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), ezáltal az unióban Magyarország az elsők között nyújt áfabevallás kiajánlási szolgáltatást a vállalkozásoknak.

Arról is beszámolt, hogy további könnyítésekkel számolhatnak a kis- és közepes vállalkozások (kkv): a kezdő vállalkozások speciális, személyre szabott segítségnyújtási időszaka, az úgynevezett mentorálás az eddigi hat hónapról, egy évre nő.

A kkv-k beruházásainak, fejlesztéseinek támogatásáról szólva az államtitkár kiemelte egyrészt, hogy még kedvezőbbé váltak a beruházási értékhatárok, a fejlesztési adókedvezményt a kisvállalkozások már 200 millió forintos, a középvállalkozások pedig akár 300 millió forintos beruházásnál is igénybe vehetik. Másrészt a fejlesztési tartalék összegét az eddigi 50 százalékos értékhatár helyett a nyereség teljes összegéig leírhatják az adózók, így a beruházásra félretett profit után nem kell adót fizetni.

A koronavírus-válságra az egyik legjobb válasz az adócsökkentés, és a gazdasági döntések meghozatalakor ezt mindig szem előtt tartja a kormány – jelentette ki Izer Norbert.

ÁSZ-elnök: csak a rendszerváltozás hatásához lehet hasonlítani a járvány okozta válságot

ÁSZ-elnök: csak a rendszerváltozás hatásához lehet hasonlítani a járvány okozta válságot

>>>Ossza meg ismerőseivel ezt a hírt<<<

A koronavírus-járvány okozta válság olyan mértékben alakítja át a viszonyokat, amihez legfeljebb csak az 1989-90-es rendszerváltozás hasonlítható – jelentette ki Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjúban, amely a hétfői lapszámban jelent meg.

Hozzátette, a kormánynak a pandémia nyomán mindenekelőtt azt kell eldöntenie, hogy válságot akar kezelni vagy a változást menedzselné. “Aki válságot kezel, az rövid távon gondolkodik, adót emel és megszorításokat vezet be. Aki viszont észreveszi, hogy átalakultak a viszonyok, és az új feltételekhez igyekszik igazodni, az felkészül a változásra, ezért adót csökkent és szélesíti a lehetőségeket” – fejtette ki. Domokos László úgy vélte, két világnézet jelenik meg ma a hazai politikában. “Az egyik szemlélet szerint olyan válság a mostani, amit segélyekkel kell kezelni, vagyis csak túl kell élni a krízis időszakát, és majd visszazökken az élet a régi kerékvágásba. Csakhogy ez a felfogás téves, mert nem juthatunk vissza oda, ahol például januárban voltunk. A magyar politika másik iránya szerint – s ezt követi a kormány – a befektetés a lényeg, mert magától nem tér vissza a fejlődés időszaka” – mondta hozzátéve, hogy az utóbbi felfogást tartja helyesnek.

A számvevőszéki elnök szerint a válsághelyzet alatt számolni kell a fogyasztás visszaesésével, s ez leginkább úgy kerülhető el, ha nő a munkavállalók, a családok jövedelme. Ehhez azonban az államnak kell megfelelő lépést tennie, és ez a lépés szerinte “most a kormány egyik régi tervének megvalósítása, az egy számjegyű személyi jövedelemadó mielőbbi alkalmazása lenne”.

Hozzátette: számításaik szerint egy százalék szja-csökkentés 170 milliárd forintba kerül, “azaz nagyjából ezermilliárd forintos adócsökkentésről beszélünk. Ennyi maradna a legálisan munkát vállaló majdnem négy és fél millió embernél.”

Domokos László szerint Magyarország egyik legfontosabb feladata, hogy a következő két-három évben garantálja saját fizetőképességét, ehhez pedig hitelekre is szüksége lesz. Úgy vélte, “az államnak saját polgáraitól kell kölcsönt kérnie”. Szükség lenne például nyugdíjcélú állampapírra – ezt korábban tervbe is vette a kormány, de még nem vezette be. Felvetette annak lehetőségét is, hogy rövid lejáratú, jól kamatozó, néhány hónapos állampapírokból is vásárolhasson a lakosság. A számvevőszéki elnök elmondta: “Három intézkedéstípus kifejezetten hatékony lehet gazdasági krízishelyzet idején. (…) Az első a társadalom öngondoskodásának támogatása – ezt szolgálhatná az új típusú állampapírok bevezetése. A második az adóegyszerűsítés és a gazdaság további fehérítése. Utóbbi területen az elmúlt években hatalmasat lépett előre Magyarország, az online pénztárgépek, a közúti áruszállítás elektronikus ellenőrzése és az online számlarendszer révén jelentősen zsugorodott a hazai feketegazdaság. (…) A fehérítés sok száz milliárdos bevételt jelenthet az államnak, miközben növelheti az átláthatóságot és csökkentheti a korrupció lehetőségét. Harmadszor érdemes áttekinteni az állami kiadásokat, és a pazarló, felesleges költéseket el kell hagyni.”

Beszélt Domokos László arról is, hogy ha az Európai Unió pénzt ad, “érdemes elfogadni, s lesz is helye az összegeknek”. Azt ugyanakkor hozzá kell tenni – szögezte le -, hogy a válság elleni küzdelemhez az EU-tól eddig egyetlen eurócent sem érkezett, az első ilyen tételek leghamarabb január környékén futhatnak be, s leginkább a beruházások, a fejlesztések, vagyis a különféle építkezések költségeinek kifizetésére szolgálhatnak.

Magyarország “jó helyzetből rugaszkodhat neki a következő időszaknak, ugyanakkor csak rajtunk múlik, hogy nyertesek vagy vesztesek leszünk” – hangoztatta az ÁSZ elnöke.

Kiemelt kép: pixabay.com

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)