Szükségünk van – e vitaminokra?

Szükségünk van – e vitaminokra?

Dr. Szabó András egyetemi tanár a gyerekkori elhízás prevenciójáról szóló előadása mellett egy másik nagyon fontos és aktuális témával is várja az érdeklődőket a március 25-i Semmelweis Egészség Napokon „Szükségünk van-e vitaminokra? – Hiányállapotok megelőzése” címmel.

A tudományos prezentációban szót ejt arról, hogy míg a szélsőségesen egyoldalú étkezés következtében régebben számos betegség alakult ki, például a tengerészeknél a C-vitamin hiány miatt a skorbut, vagy a sok hántolt, fehér rizst fogyasztó népeknél a B1 vitamin hiány miatt a beri-beri, addig napjaink változatos táplálkozási szokásai alapján a fejlett, gazdagabb országok lakóinak nem kellene vitaminhiánnyal számolniuk, ugyanakkor ez mégis előfordul.

A vízben oldódó vitaminok többsége a tápanyagokkal valóban bevihető a szervezetbe. A D-vitamint viszont a táplálékkal nem tudjuk pótolni, még ha kis mennyiségben ez meg is található például a tengeri lazacban vagy egyes erdei gombákban, ezekből nem lehet annyit fogyasztani, ami elegendő D-vitamint biztosítana a szervezetnek.

Főként a téli napfényhiányos hónapokban okoz ez problémát, ezért ennek pótlása mindenképp javasolt. Mely vitaminok szedésére van valóban szükségünk? Milyen dózisban kell ezeket alkalmazni? Illetve milyen szerepet tölt be a D-vitamin a vírusokkal szembeni ellenállóképességünkben? – ezekre a kérdésekre is választ ad dr. Szabó András egyetemi tanár előadása.

A március 25-i online rendezvényen többek között olyan további érdekes előadásokat is meghallgathatnak az előzetesen regisztrálók, mint például mi történik, ha egy diabeteszes gyermek „kinövi” a gyerekklinikát, mire kell figyelni a szülőknek, ha gyermekük májátültetésen esik át, hogyan gyógyít az éjszakai légzéstámogatás, vagy miért fontos már gyermekkorban is figyelni a test árulkodó jeleire. A konzultációs lehetőséggel egybekötött prezentációk mellett lesz csecsemőkori és gyermekkori mozgásfejlesztő torna és alapszintű újraélesztési bemutató is.

 

A vitaminoknak is van karbonlábnyoma?

A vitaminoknak is van karbonlábnyoma?

A téli vitaminpótlás sohasem volt annyira fontos, mint a koronavírus-járvány idején, azt viszont csak kevesen tudják, hogy mint minden más terméknek, úgy a táplálékkiegészítőknek is van karbonlábnyomuk. Miközben saját magunk egészségére hatványozottan odafigyelünk, vásárlásainkkal növeljük az üvegházhatású gázkibocsátást, ezzel visszafordíthatatlan károkat okozunk a Földnek. Egy magyar táplálékkiegészítő márka ebbe nem akart belenyugodni és a teljes működését karbonsemlegessé tette, a legelsők között Magyarországon.

A koronavírus-járványnak sajnos még közel sincs vége, ezért most különösen fontos, hogy megfelelő vitamin bevitellel a lehető legjobban megerősítsük a szervezetünket. A táplálékkiegészítők piaca robbanásszerűen növekedett az elmúlt hónapokban, arra viszont kevesen gondolnak, hogy ezzel mekkora terhelést okozunk a környezetnek.

A vitaminok sem képeznek kivételt a többi termék közül, ha a környezetszennyezést vizsgáljuk. A boltokban megvásárolt táplálékkiegészítőknek is van karbonlábnyoma, azaz kötődik hozzájuk üvegházhatású gázkibocsátás. Ez már csak azért is óriási probléma, mert a légköri szén-dioxid-koncentráció töretlenül nő, ráadásul 2020 volt a legmelegebb év Európában, amióta megbízható és rendszeres mérések állnak rendelkezésre.

Kis karbonlábnyomot hagyni és azt is semlegesíteni

A magyar tulajdonú Netamin.hu hitvallása, hogy ne csak az emberek, hanem a környezet egészségét is óvják az általuk elérhető minden eszközzel. Benkovics Péter, a cég vezető életmód-tanácsadója arról beszélt, környezetvédelmi célkitűzéseik között vállalták, hogy működésüket 2020-ban száz százalékban karbonsemlegessé teszik, beleértve az operatív működést és a termékek gyártását, szállítását is. A karbonsemlegesítés programja a Budapesti Műszaki Egyetemmel együttműködve készült el.

Ennek érdekében először minimalizálták a vállalkozás kibocsátását, pontosan kiszámították a megmaradó karbonlábnyomot, amit szén-dioxid kompenzáció keretében semlegesítettek. Környezetvédelmi rendszerük részeként átálltak szinte az összes terméknél részben vagy 100%-ban újrafelhasznált műanyag használatára, öt éven belül viszont szeretnének teljesen műanyagmentessé válni. A termékek szállításához használt csomagolóanyagok lebomlók, a használt vitaminos tégelyeket pedig visszagyűjtésre kerülnek.

Szén-dioxid kompenzációnak nevezzük, amikor egy vállalat olyan projektet támogat, amely csökkenti a Föld szén-dioxid szintjét, így egyensúly jön létre a légkörbe kibocsátott és az elnyelt szén-dioxid mennyiség között. A Netamin.hu egy amazóniai esőerdővédő projekt támogatása mellett döntött, amely összesen több mint 117 ezer hektár területet óv meg az illegális erdőirtástól. Az erdőség természetes szén-dioxid megkötőként ellensúlyozza a kibocsátott szén-dioxid mennyiséget.

A projekt 40 év alatt több mint 22 millió tonna szén-dioxid-egyenértékű üvegházgáz kibocsátását semlegesíti, emellett a legveszélyeztetettebb emlősállatok védelmét, valamint munkahelyek létrehozásával és fenntartható erdőgazdálkodással a helyi szegénység enyhítését is elősegíti.

Néhány éven belül kötelező lehet a karbonsemlegesség?

„A tevékenységünk szabályozása olyan, hogy ma még nem tudjuk teljesen kiváltani a műanyagokat. Sajnos ma még lehetetlen nullára csökkenteni a környezet-terhelést, de a lehető legkisebbre tudjuk csökkenteni. Ez volt a célunk a karbonsemlegesség elérésével” – magyarázta Benkovics Péter.

A szakember azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy néhány éven belül kötelező lehet a karbonsemlegesség, vagy valamilyen hasonló kompenzáció.
„A tét bolygónk, gyermekeink, unokáink sorsa. A karbonsemlegesség nemcsak egészségüket, de a környezetünk egészségét is segít megóvni. A tudomány szerint a klímaváltozás tekintetében már a huszonnegyedik órában vagyunk, ezért úgy érezzük, cselekedni kell. Mi ezt tesszük, és reméljük, sokan követik is majd a példánkat” – zárta gondolatait Benkovics Péter, vezető életmód-tanácsadó.

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com