Dr. Cserniczky Tamás orvos igazgatóként folytatja.
Ez év szeptember 1-jétől dr. Cserniczky Tamás tölti be az egészségház orvos igazgatói posztját. Az összeférhetetlenség okán önkormányzati képviselői munkájáról és alpolgármesteri feladatkörétől megváló doktor 1992-ben végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, és reumatológusként kezdte gyógyító munkáját a Szent Rókus Kórházban.
Vezetői munkájának rövid-, illetve hosszútávú tervei között szerepel többek között az szakorvosi óraszám növelése, a csontsűrűségmérés bevezetése, miként az egynapos sebészeti ellátás megvalósítása is.
– Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy mi az orvos igazgató feladatköre egy egészségügyi intézményben.
– Az egyészségügy manapság jelentős átalakuláson megy át és ez különösen érinti a városi szakrendelőket. Egy korábbi elképzelés alapján a szakrendelőket állami irányítás alá akarták vonni, s erről megkérdezték az intézményeket. Magyarországon valamennyi intézmény elutasította ezt, hiszen egy település jobb gazdája a szakrendelőjének, mint az állam. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Biatorbágy városvezetése évente mintegy százmillió forinttal támogatja a szakrendelő működését. Az éves költségvetésünk egyébként a háromszázötvenmillió forintot közelíti.
– A szakrendelők tekintetében fontos tényező az úgynevezett orvosi óraszám. Biatorbágyon miként alakul ez?
– Elérkeztünk az első megoldásra váró kérdéshez. A szakrendelő megalakulásakor a város lakossága nyolcezer fő körül volt és a Nemzeti Népegészségügyi Központ ennek megfelelően alakította az elszámolási paramétereket, azaz az orvosi óraszámot ehhez igazította. Időközben Biatorbágy lélekszáma jelentősen gyarapodott, ebből fakadóan a várakozási listák is megnőttek az egészségházban. Jóllehet, ha a környező települések vonatkozásában megvizsgáljuk a várakozási időt, Biatorbágy jobban áll a legtöbb orvosi szakmát nézve, arról nem beszélve, hogy sok, Biatorbágyhoz hasonló nagyságrendű helyen nincs is szakrendelő. Az orvos igazgató feladata tehát, hogy az NNK-val a tárgyalásokat sikerre vigye az említett orvosi óraszámnövelés érdekében. A kérelmünk már az egészségügyi kormányzat előtt van: a jelenlegi százhatvannyolc órát további százöt szakorvosi órával szeretnénk növelni. A fejlesztés lehetővé tenné, hogy egyrészt új szakrendeléseket alakítsunk ki, másrész a meglévők várakozási listáját csökkentsük. (Jelenleg húsz, a társadalombiztosítás által támogatott szakrendelésen fogadják a betegeket az egészségházban – a szerk.) Orvos igazgatóként ezt is feladatként kell értékelni. Szeretném hozzátenni, hogy kis létszámmal működő szakrendelő a miénk – a teljes munkavállalói létszám hatvan fő – ezért, ha egy-egy orvos megbetegszik, az szintén növeli az adott szakrendelésen belül a várakozás idejét, mert az orvost átmenetileg pótolni nagyon nehéz. Ugyanez vonatkozik az asszisztenciára is.
– Gondolom a bővítés újabb kihívás elé állítja az orvos igazgatót.
– Így van; meg kell találni az új szakorvosokat, s szerződést kell kötni velük. Nem kis feladat egy olyan városban, ahol nincs kórház, tehát más településekről kell az orvosokat Biatorbágyra „csábítani”. Újabb feladatról ejtek szót: a labor várakozási ideje az utóbbi időben megnőtt, mert két kolléga kiesett. A vizsgálatokat helyben végezzük, nem adjuk ki külső labornak a munkát. Jó hír, hogy az interjú készítésének a napján a várakozás kettő hétre esett vissza a korábbi másfél hónappal szemben.
– Az egészségházban az új szakrendelések beindításához rendelkezésre állnak rendelők?
– Egyrészt a családsegítő kiköltözésével felszabadult három, rendelőnek alkalmas szoba, másrészt van egy kész tervünk, amely az épület harmadik emeletén lévő még kihasználatlan területet érinti. Itt a rendelők kialakítása komoly anyagi forrást igényel, amit pályázati pénzből tudnánk megvalósítani, hiszen ezt az önkormányzattól nem várhatjuk el. További lehetőséget jelent az központi ügyeleti rend vármegye szintű folyamatos átalakítása, mert ennek Pest vármegyei bevezetését követően is felszabadulnak az épületünkben rendelők.
– Az online előjegyzésekkel kapcsolatban voltak problémák. Tervezi ennek a felülvizsgálatát, korszerűsítését?
– Mindenképpen. Tudni kell, hogy az NNK az országban mindösszesen három szolgáltatóval engedélyezi a rendszer működésére vonatkozó szerződéskötést. Következésképpen bizonyos szempontból kiszolgáltatottak vagyunk. De ettől függetlenül rendbe kell tegyük az online előjegyzési rendszert. Ezzel párhuzamosan a recepció munkája is ésszerűsítésre szorul – onnan is kivált két ember, újakat kellett felvenni, betanítani – elsősorban az oda beérkező telefonhívások okán, nem kevésbé a betegirányítás kapcsán.
– Ha létrejön az egészségház tervezett fejlesztése, milyen távlati víziói vannak az újdonsült orvos igazgatónak?
– Biatorbágyiként és orvosként a szívem csücske, hogy a csontsűrűségmérés lehetőségét adjuk meg az itt élő embereknek évente két alkalommal. A vizsgálat fontossága elsősorban a negyven év feletti hölgyeknél kerül szóba. A méréshez megfelelő berendezés kell; tárgyalásokban vagyunk. Zárójelben megjegyzem, hogy az egészségház orvosi berendezések tekintetében korszerű gépekkel jól ellátott intézmény, ám ezek folyamatos karbantartásáról, esetenként a fejlesztésükről is gondoskodni kell, ami szintúgy az orvos igazgató feladatkörébe tartozik. Visszatérve: tehát a csontsűrűségmérést tűztem ki, egy éven belüli rövidtávú célként. Középtávon a mammográfiát szeretném megvalósítani, míg hosszútávú tervem az egynapos sebészet bevezetése. Utóbbi öt éven belül indulhatna el az Egészségházban.
– Az Egészségfejlesztési Iroda munkája miként kapcsolódik az egészségházhoz?
– Szimbiózisban élünk, működtetjük az irodát. Fontosnak tartom, hogy a révükön minél több egészségmegőrző program induljon, és az egyes szűrések szervezésében is részt vegyen az iroda. A programokról, szűrésekről persze tudniuk kell az embereknek, amelyben az alapellátásban dolgozó háziorvosok is sokat segíthetnek. Tervem, hogy szorosabb kapcsoltot építsünk ki a háziorvosokkal annak okán, hogy a pácienseket ők is tájékoztassák a prevenciós lehetőségekről, programokról, így segítve az ezzel kapcsolatos információáramlást, a kommunikációt.
– Ha már a kommunikációt említette. Úgy látom vannak még be nem járt távlatok ezen a területen…
– Kétségtelenül. Biztosan alkalmaznunk kell a kommunikáció területén jártas szakembert, aki a közösségi médiában való megjelenésünkről, a legfontosabb egészségházi információk közzétételéről gondoskodik. A már említett prevenciós programokról, a szűrésekről, a szakrendelések rendjéről tájékoztatást kell adni a biatorbágyiaknak, miként arról is, ha egy orvos éppen szabadságon van. Nem kevésbé fontos annak a munkatársnak a szerepe, aki mindezeket az információkat összegyűjti és az oldalak szerkesztőjének továbbítja.
Szöveg és kép: Király Ferenc
