November 14. a diabétesz világnapja. Ezen a napon több mint 170 országban emberek millió fognak össze a cukorbetegekért és tisztelegnek Sir Frederic Banting előtt, aki felfedezte és száz évvel ezelőtt alkalmazta először az inzulint a diabétesz kezelésében.
Diabétesz Világnapot első alkalommal 1991-ben szervezett a Nemzetközi Diabetes Szövetség (IDF) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO), látva a cukorbetegség világszerte növekvő terjedését. A diabétesz globális probléma, ma már több mint 537 millió cukorbeteg él világszerte, számuk évente 7 millióval növekszik.
Európa legelhízottabb nemzetei közé tartozunk
Elhízás és túlsúly tekintetében a magyar lakosság benne van az első háromban Európában, míg világszerte az első tízben. Az Elhízástudományi Világszövetség (World Obesity Federation) idei jelentése szerint főként a férfiak és a fiú gyerekek körében nő drámaian az elhízottak aránya, sajnos egyre több túlsúlyosból lesz elhízott, valamint az elhízásnak egyre súlyosabb formái jelennek meg. A cukorbetegség is sajnos valódi népbetegséggé „lépett elő”: 2021-re elérte az 537 millió főt az anyagcsere-rendellenességben szenvedők száma globálisan, 2030-ra pedig már közel 650 millió diagnosztizált esetet jósolnak az előrejelzések. Hazánkban 750.000 diagnosztizált cukorbeteg van, becslések szerint viszont ugyanennyi ember élhet úgy Magyarországon, hogy nem tud anyagcsere-betegségéről.
A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők száma az elmúlt húsz évben megháromszorozódott hazánkban, előfordulása egyre gyakoribb gyerekeknél is, aminek fő oka a már gyermekkorban tapasztalható elhízás.
Az 1-es típusú, gyerekkorban vagy fiatal felnőttkorban kialakuló cukorbetegség ritkább ugyan, de gyakorisága ennek is jelentősen megnőtt az elmúlt időszakban: a fejlett országokban 30 év alatt megháromszorozódott a gyakorisága. Változás az is, hogy a probléma korábban főképp tizenéves korban alakult ki, vélhetően azért, mert a serdülőkori hormonális változások az inzulin ellen dolgoznak, így abban az életszakaszban nagyobb eséllyel borulhat fel a korábbi szénhidrát-egyensúly. Azonban az elmúlt 30 évben észlelt emelkedés nagyobb részben az óvodásokat és kisiskolásokat érintette, így a betegek átlagéletkora ma jóval alacsonyabb.
Milyen típusú betegség a diabétesz?
A cukorbetegség egy szénhidrát-anyagcserezavar, azon belül a glükóz feldolgozási zavara. Két fő típusa van, az egyik a döntően életmódbeli tényezőkre visszavezethető 2-es típusú diabétesz, a másik a gyerekkoriként is emlegetett, autoimmun okok miatt kialakuló 1-es típusú diabétesz. A 2-es típusú cukorbetegségnél a gondot az okozza, hogy az inzulin nem tud megfelelően hasznosulni a szervezetben, emiatt a cukor sem tud lebomlani. Ráadásul erre a hasnyálmirigy is rosszul reagál, és még több inzulint termel, idővel pedig kimerül, tönkremegy. Az 1-es típusú diabétesznél immunrendszeri okok miatt károsodnak a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjei, emiatt van szükség annak pótlására.
A cukorbetegség okai
A 2-es típusú cukorbetegség az esetek túlnyomó többségében életmódbeli okokra – túlsúlyra, nem megfelelő étkezésre és mozgásszegény életmódra – vezethető vissza. Kialakulásának kockázatát növelik olyan hormonproblémák, amelyek pajzsmirigy alul- vagy túlműködést okoznak, de fokozzák a rizikót a mellékvesekéreg hormonjait érintő betegségek is.
Megkülönböztetnek úgynevezett hasnyálmirigy-diabéteszt is, ami olyan esetekben alakul ki, amikor az inzulint termelő béta-sejteket magába foglaló hasnyálmirigy valamilyen betegség vagy gyulladás miatt károsodik. Kialakulhat cukorbetegség gyógyszer-mellékhatás miatt is, főképp akkor, ha valaki szteroid gyógyszereket szed tartósan, nagyobb dózisban és az is kedvez a cukorbetegség kialakulásának, ha valakinek túl kevés az izomszövete. Emiatt magasabb a cukorbetegség kockázata az olyan genetikailag meghatározott betegségeknél is, amelyek izomgyengeséggel, izomsorvadással járnak.
A terhességgel járó hormonális változások is indukálhatják a diabétesz egy speciális formáját, az ún. terhességi cukorbetegséget, amely zömében a 2-es típusú cukorbetegség előfutára. Hátterében az áll, hogy a 24-28. hét között a méhlepény olyan hormonokat kezd termelni, amelyek a magzat védelme miatt fontosak, de az inzulin ellen dolgoznak. Ilyenkor azoknál, akik erre hajlamosak, kialakulhat terhességi cukorbetegség. A probléma a gyerek születése után általában elmúlik, de ha az anyuka a súlyfeleslegét nem tudja leadni, akkor meg is maradhat, vagy később 2-es típus formájában jelentkezhet.
Az 1-es típusú diabétesz autoimmun betegség, amelynél a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjei pusztulnak el. Az ezt okozó immunfolyamat pontos okát nem tudják, egyedül a rizikótényezői ismertek. Ilyen például a családi halmozódás és az egyéves kor alatti tehéntejfogyasztás. Feltételezhetően az 1-es típusú diabétesz hátterében sem egyetlen ok áll, hanem egyszerre több. Ma már tudják, hogy a kialakulásban bizonyos esetekben közrejátszhatnak egyes vírusfertőzések, például a rubeola, illetve a rotavírus. Ismert az is, hogy a D-vitamin-hiány emeli a rizikót, mind kisgyerekkorban, mind olyan esetekben, amikor az édesanya a várandósság alatt D-vitamin-hiányos volt.
A cukorbetegség tünetei
A 2-es típusú cukorbetegség az esetek többségében sokáig tünetmentes, ezért akár 10 évig is lappanghat, mire a diagnózis megszületik. Gyanakodni gyakran csak a szövődmények miatt szoktak rá, vagy csak egy rutin vérvételnél fedezik fel a betegséget.
Az 1-es típusú diabétesznek egészen más tünetei vannak. Ott a cukor a hiányzó inzulin miatt nem tud bejutni a sejtekbe, így a vérben felszaporodik, majd a vesén keresztül távozik. Ez váltja ki a betegség első tüneteit, a gyakori és bőséges vizeletürítést. Az elvesztett folyadékot pótlandó az érintettek nagyon sokat isznak, akár napi 4-5 literre is szükségük lehet. Mivel a sejtek az inzulin hiányában nem jutnak cukorhoz, az 1-es típusú diabétesznél fogyás is beindul – annak ellenére, hogy az érintettek étvágya jó. A sejtek éhezése fáradékonyságot és gyengeséget is okoz, a betegek gyakran aluszékonnyá válnak, nem tudnak figyelni, nem bírják a terhelést.
Figyelmeztető jelek lehetnek: az acetonszagú lehelet, a gyakori hányinger és szomjúság érzés, szájszárazság, a fertőzésekre való hajlam, a szapora légzés és a gyakori vizelési inger.
A diabéteszt vérvizsgálattal már a betegség korai szakaszában diagnosztizálni lehet. Ennek során az éhgyomri és a terheléses vércukor szintet is nézik, de ellenőrizhetik az inzulinszinteket is, mivel sok esetben a cukorszintben még nem kimutatható az eltolódás, az inzulinszint hullámzása azonban már jelzi azt.
A cukorbetegség kezelése
A 2-es típusú cukorbetegség kezelésében az életmód változtatás, amely magában foglalja a megfelelő diétát, a rendszeres testmozgást, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvást, kulcsfontosságú. A túlsúly csökkentése is életbevágó, mert akin jelentős súlyfelesleg van, annak a béta-sejtjei nem képesek elegendő inzulint termelni ahhoz, hogy elérjék az egyensúlyi állapotot.
Az életmódra való odafigyelés mellett szükség lehet gyógyszerekre is. Ezek egy része abban segít, hogy a béta-sejtek több inzulint termeljenek, illetve hogy jobb legyen az inzulinhatás. Olyan gyógyszerek is vannak, amelyek csökkentik a cukor vagy a zsírok felszívódását a bélrendszerből a vérbe. Más készítmények fokozzák a cukor kiürítését a szervezetből. Az egyes gyógyszereket esetenként önmagukban, de többnyire kombinálva adják az orvosok. A már inzulinra szoruló 2-es típusú cukorbetegeknek inzulin beadására is szükségük van.
A diabétesz a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, de életmóddal, és szükség esetén gyógyszerek és inzulin alkalmazásával karbantartható.
