A növényi stressz-szindróma 3 szakasza, jelei és kezelési lehetőségei

A stressz nem csak az emberek életében van jelen és okoz számtalan egészségügyi problémát, de negatív hatásai a növényeknél is éppúgy megfigyelhetők. Az utóbbiak esetében ezt leggyakrabban emberi tevékenység okozza: a légszennyezettség, a talajszennyezések, a légkör CO2-koncentrációjának emelkedése mind olyan körülmények, melyek jelentősen befolyásolják a növények fejlődését. Ne gondoljuk azonban azt, hogy csak mi emberek veszélyeztetjük növényeink fejlődését! Vannak olyan természetes folyamatok is, amelyek „stresszelik” a növényvilágot: a vírusok, baktériumok, gombák, valamint az éghajlatváltozásból adódó egyre gyakoribb szélsőséges időjárási viszonyok, amelyek olyan gyorsan zajlanak, hogy a növények nem tudnak alkalmazkodni hozzájuk.

A növények életében a stressz-szindrómának 3 szakasza van és nagyon fontos lenne, hogy már az elsőben felfigyeljünk növényeink vészjelzéseire! Lássuk, pontosan melyek is ezek a szakaszok és milyen jelekről ismerhetjük fel őket! Első szakasz: a növény vészreakciót ad A vészreakciók közös jellemzője, hogy az adott növekedési, fejlődési fázisban normálisnak mondható élettani folyamatoktól eltérő mechanizmusok is beindulnak. Hogy éppen milyenek, az függ a növény fajától, fajtájától, tápláltsági állapotától, a fázistól, amelyben van és a növényimmunitástól. Aszály vagy nagy meleg esetén gyakran látjuk a levélvégek száradását, ennek az az oka, hogy a növény a párologtató felület csökkentésével akarja megakadályozni a nagyobb vízvesztést. Ez a jelenség most is fennáll a kertekben, a száraz levél indokolatlanul hullik a hárs, mogyoró, akác, fűz, nyír, rózsafélék, babér és a ciprusfélék esetében. Fagytűrő növényeknél erre normál esetben a fokozatos lehűlés hatására, az akklimatizációs időszakban kerül sor, ekkor indul be az a vészreakció, amellyel a növény a komoly fagyra felkészül. Hazánkban az elmúlt években nem állt fent fagyveszély, a jelenség ezért inkább a száraz, enyhe tél miatt alakul ki.

Nagy meleg hatására a normál építő mechanizmusok jelentős része leáll és a növény átáll az ún. hősokkproteinek gyártására. A vészreakció során a növény vitalitása átmenetileg csökken, kevesebb energiát fordít szervezete építésére, lebontó folyamatai azonban arányaiban megnőnek. Attól függően, hogy mely életszakaszban van, igyekszik lassítani vagy gyorsítani a fejlődését. Ezért is nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, növényünk éppen melyik életszakaszában van, mert ha időben elcsípjük a romboló mechanizmust, abban az estben jó esély van a növény megmentésére, életben tartására. Ha azonban a stressz olyan nagy mértékű, hogy a növény nem tud ellene védekezni, azaz a minimális életfeltételek sem adottak számára, akkor visszafordíthatatlanul károsodik vagy elhal. Ekkor nem következik be a második fázis.

A második szakasz: az ellenállás

Amennyiben a növényünk az adott stresszes helyzettel szemben rendelkezik némi rezisztenciával, akkor az ellenállás fázisába lép. Ilyenkor a védekező és alkalmazkodási folyamatok eredményeként a növény ismét a megszokott életműködést mutatja, sőt működési aktivitása akár magasabb is lehet. Ilyenkor az ellenálló képessége fokozódik és edzettebbé válik. Ezt a jelenséget angol szakkifejezéssel „hardeningnek” nevezzük (magyarul edződésnek vagy helyreállásnak, helyreállításnak lehetne fordítani). Ez a szakasz a növénytől nem kis energiaráfordítást igényel. Míg tehát az első szakaszban, a vészreakció alatt igyekszik elkerülni azokat a folyamatokat, melyek energiát igényelnek tőle és inkább felszabadítja a benne levő energiákat, addig a második szakasz energiát von el. A vadon élő növények ezt a környezetükből kaphatják meg, a kultúrnövényeinknek azonban segíthetünk az energizálásában és az immunitásuk fokozásában.

A harmadik szakasz: a kimerülés

A harmadik szakasz akkor következik be, ha az alkalmazkodó képességét meghaladó tartamú és intenzitású igénybevételnek van kitéve a növény. Ekkor állapota fokozatosan leromlik és gyakran sajnos visszafordíthatatlanul károsodik, majd végül elpusztul.
A stressz megszűnésével a növény mindhárom fázisból helyreállítja az életműködését és ún. regenerálódási szakaszba léphet. Ha a vészreakció vagy az ellenállás szakaszában szűnik meg a stresszhatás, akkor az is gyakran előfordul, hogy a növény az átmeneti stresszből megerősödve kerül ki, és egy szélesebb egyensúlyi tartományban képes működni, azaz egy ismételt, azonos típusú kisebb stresszt a növény már alig vagy egyáltalán nem érez meg. Ezzel szemben, ha csak a kimerülési fázisban szűnik meg a stressz, akkor a növény már nem tudja elérni a stresszmentes teljesítményét, így a többi növényhez képest lemarad, de még életben marad.

A stressz-szindróma 3 szakaszának kezelési lehetőségei:
Minél jobb kondícióban van a növény, annál nagyobb az esélye, hogy a stressz nem okoz nagy veszteségeket. Az elsőszámú kondíciójavító csaknem minden esetben a víz, kivéve persze, ha éppen ebből van túl sok, és már elárasztja a kultúránkat. Hazai szántóföldi körülmények között azonban ennek vagyunk a leginkább kiszolgáltatva, mert az öntözhető területek nagysága limitált. Másodsorban tápanyagokkal tudjuk kondicionálni a növényeinket, vagyis meg kell etetni őket. Harmadsorban pedig jöhetnek a növénykondicionáló készítmények. Ezek között vannak olyanok, amelyek az alacsony nedvességtartalom hatásait enyhítik és vannak olyanok, amelyek a jelen lévő tápanyagok hasznosulását segítik, míg mások a növények természetes biokémiai folyamatait befolyásolják különböző hatásmechanizmusok alapján.

Növényeink számára számtalan stressz okozói mi magunk vagyunk, még akkor is, ha a cselekedeteinkben a jó szándék vezérel bennünket. Nem biztos, hogy ami a szomszédnak bevált, nálunk is működni fog. Mindenkinek tisztában kell lenni azzal, hogy a saját területe egy önálló ökológiai rendszer, ezért nem lehet minden esetben általánosítani. Ahogy mi emberek is egyediek vagyunk, úgy minden kert is az, amely csak rá jellemző, sajátos igényekkel rendelkezik, ezért is kiemelten fontos valódi szakember véleményét kikérni, mielőtt olyan károkat okozunk, amiket nem vagy csak nehezen lehet helyreállítani.