Fenntarthatatlan a második világháború óta kialakított életforma

Fenntarthatatlan a második világháború óta kialakított életforma

Fenntarthatatlan a második világháború óta kialakított életforma, és ahhoz, hogy ne essen szét a teremtett világ, globálisan és az egyén szintjén is tenni kell – mondta Áder János köztársasági elnök hétfőn a Mária Rádiónak a víz nemzetközi világnapján adott interjúban.

Az államfő hangsúlyozta: a vizeinket elszennyezzük, a termőföldek kimerülése miatt egyre gyengébb minőségű termékeket tudunk elállítani, az erdők irtásával megfosztjuk magunkat az oxigéntermelés lehetőségétől. “Ezen az úton ne menjünk tovább, mert nagy baj lesz!” – tette hozzá.
A köztársasági elnök azt mondta, ha a fenntartható fejlődésnek az ENSZ által 2015-ben elfogadott 17 célját komolyan vesszük, a többségük víz nélkül nem érhető el.

Véleménye szerint a víz három “drámája” – a sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz – végső soron az emberiség drámája, “ha nem figyelünk oda”, és nem hasznosítjuk a rendelkezésre álló tudást, megoldásokat.

A sok vízre példaként a dunai, tiszai árvizeket, valamint a villámárvizeket, a kevés vízre a Duna-Tisza közén tapasztalható elsivatagosodást, a szennyezett vízre a tiszai ciánszennyezést, továbbá a Tiszán az elmúlt hetekben Romániából és Ukrajnából érkezett nagy mennyiségű műanyaghulladékot említette az államfő.

Kitért rá: európai uniós támogatások felhasználásával komoly beruházások indultak el a Duna-Tisza köze vízpótlására, és a Magyarországon korábban rendezett Víz Világtalálkozókon magyar vállalkozások olyan, az öntözéssel, a talaj vízháztartásának javításával, a hálózati vízveszteség problémájával összefüggő megoldásokat mutattak be, amelyekből piacképes termékek lettek.

Az államfő szólt arról is, hogy a vízválság mellett más válságokat is látni, de amíg “a klímaválságról sokat beszélünk”, a biodiverzitásról, azaz biológiai sokféleségről már kevesebbet.

“Azt kell látnunk, hogy nagyon érzékeny, nagyon jól összehangolt rendszer az, amely körülvesz bennünket, sok millió év alatt alakult ki, és ha ezt akár csak egy kis ponton is megbontjuk, nem tudhatjuk, azzal milyen válságot, milyen gondokat idézünk elő, milyen bajt hozunk a saját fejünkre” – közölte.
Áder János az elmúlt száz év társadalmi folyamatai egyik legfontosabb elemnek a népességrobbanást nevezte.

“Bekövetkezett az, ami az emberiség történetében eddig még sohasem, hogy száz esztendő alatt lényegében megnégyszereződött a Földön élő embereknek a száma, s ennek következtében nyilvánvalóan megsokszorozódott a fogyasztás is” – mondta, jelezve, a víz- és energiafogyasztás még ennél is lényegesen nagyobb mértékben nőtt.

Nem nehéz megjósolni – mondta -, mi lehet ennek a következménye harminc, negyven, ötven év múlva. “Itt már nemcsak klímáról, és nem demográfiáról, hanem nagyon komoly társadalmi és gazdasági kérdésekről beszélünk” – vélekedett. Megjegyezte, hogy a migráció a klíma- és a vízválság logikus következménye.

Áder János megítélése szerint globális szinten három dolgot kell tenni: le kell mondani a fosszilis energiahordozókról, helyettük más energiaforrások használatára kell áttérni, véget kell vetni a fogyasztási cikkek rövid idejű használatát, majd eldobását jelentő “dobd el!” kultúrának és nagy hangsúlyt kell fektetni a hulladék újrahasznosítására.

A köztársasági elnök azt mondta, hogy a teremtett világ védelme egyaránt feladata nagy és kis országnak, kis és nagy közösségnek, valamint az egyénnek is.
Áder János szólt az üvegházhatású gázok csökkentéséért öt éve kötött párizsi megállapodásról. Azt mondta, hogy “az öt évvel ezelőtt elfogadott közös céloktól most távolabb vagyunk, mint az aláírás pillanatában”.

Áder János kiemelte, hogy 21 olyan ország van – köztük Magyarország -, amely a kibocsátás csökkentése mellett is növelni tudta nemzeti jövedelmét. “Magyarországon 2000 óta a GDP mintegy 20 százalékkal nőtt, miközben az üvegházhatású gázkibocsátás 20 százalékkal csökkent” – közölte.

Magyarországnak a “fenntarthatóság irányát kijelölő” intézkedéseiről azt mondta, 2030-ig megszűnik a szén energetikai hasznosítása, a meddőhányók helyén napelempark lesz, megépül a két új paksi atomerőművi blokk, az új napelemekkel, naperőművekkel az áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentessé válik. A 20 ezer lakosnál nagyobb városokban elektromos meghajtásúakra cserélik a buszokat, az új hulladékgazdálkodási törvény a körforgásos gazdaság irányába mozdítja el a hulladék újrahasznosítását – sorolta.

Áder János az egyéni felelősségéről azt mondta, hogy “mindenki tudja befolyásolni a dolgokat”. Példaként a fűtéssel, a klimatizálással összefüggő takarékoskodást, a hulladék szelektív gyűjtését említette.

Az államfő az interjúban kitért arra: novemberben Magyarország ad otthont a Fenntarthatósági Világtalálkozónak. A rendezvény témái között a víz mellett a klímaváltozás, az energiahatékonyság, a közlekedés, a hulladékgazdálkodás és az élelmiszertermelés is szerepel. Az expóra a visegrádi országokból is várnak előadókat, vállalkozókat.

4400 fő alatt a beazonosított új fertőzöttek száma

4400 fő alatt a beazonosított új fertőzöttek száma

4 326 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 432 925 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma – tette közzé a koronavirus.gov.hu.

Elhunyt 84 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 15 058 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 322 956 fő, de az aktív fertőzöttek száma is 94 911 főre emelkedett. 5 679 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 537-en vannak lélegeztetőgépen. Eddig 685 247 fő kapott oltást, közülük 251 691 fő már a második oltását is megkapta. A háziorvosok továbbra is végzik az oltást a kínai Sinopharm-vakcinával, emellett folytatják a 60 év alatti krónikus betegek oltását az AstraZeneca-vakcinával. A kórházi oltópontokon is folytatják a regisztrált idősek oltását a Pfizer-vakcinával. A járvány harmadik hullámának felszálló ágában vagyunk, ezért továbbra is érvényben vannak a védelmi intézkedések március 15-ig és szigorúbbak lettek az utazási szabályok. Annak érdekében, hogy minél többen minél előbb megkapják az első oltást módosult az oltási stratégia.

A brit vírusmutáns egész Európában és már a magyar városokban is gyorsan terjed, több embert fertőz és növeli a betegek számát. A járvány újra felszálló ágban van, ezért kérjük, hogy aki még nem tette meg, az regisztráljon a védőoltásra a www.vakcinainfo.gov.hu honlapon. A védőoltás életet ment.

A kormány álláspontja, hogy ha majd a járványügyi helyzet lehetővé teszi, akkor csak fokozatosan és felelősen lehet feloldani majd a korlátozásokat. Az újraindításról az emberek véleményét is várjuk az online nemzeti konzultáción.

Pénteken Áder János köztársasági elnök és vasárnap Orbán Viktor miniszterelnök is megkapta az első oltását. Mind a kettöjüket a kínai, Sinopharm koronavírus elleni vakcinájával oltották be.

Hosszú Katinka: vízpartról, szennyezettségről, járványról – Áder János podcastja

Hosszú Katinka: vízpartról, szennyezettségről, járványról – Áder János podcastja

Környezettudatosságról, a koronavírus-járvány hatásairól és az olimpiai felkészülésről is beszélgetett Áder János köztársasági elnök Hosszú Katinka háromszoros olimpiai bajnok úszóval Kék Bolygó című podcastjának hétfőn közzétett adásában.

Áder János a műsorban úgy fogalmazott: tavaly a kevesebb verseny és az elmaradt olimpia mellett Hosszú Katinka “egy másik arcát” is megmutatta. Járt Böjte Csabánál a dévai gyermekotthonban, felajánlott másfél millió forintot a Semmelweis Egyetemnek a koronavírussal kapcsolatos kutatómunka támogatására, ősszel pedig előadást tartott sikeres vállalkozása titkairól. Emellett többször is felszólalt a klímaváltozással és a fenntarthatósággal kapcsolatban is.

Hosszú Katinka erre reagálva azt mondta, szeretné az ismertségét felhasználni a környezetvédelem érdekében is.

Kiemelte: a víz gyermekkorától fogva központi szerepet játszik az életében. Baja környékén a Sugovicában és a Dunában is sokat fürödtek régen, amikor sokkal tisztább volt a víz, mint ma.

A köztársasági elnök rámutatott: évtizedekkel ezelőtt a magyar folyókon még nem volt jellemző a műanyagszennyezés. Az 1970-es években átlagosan fejenként évente két kiló műanyagot használtunk el, ma több mint negyven kilót, és ez a vízpartokon is megjelenik – hangsúlyozta Áder János. Az elmúlt napokban ráadásul riasztó híreket kaptunk a Tiszáról, mert Ukrajna és Románia felől sok műanyagszemét jött át a víz felszínén Magyarországra.

Hosszú Katinka Kaliforniában járt egyetemre, ennek kapcsán az államfő arról beszélt, hogy az Egyesült Államok sokáig a világ legszennyezőbb országa volt, és – bár már Kína megelőzi – az egy főre eső kibocsátás még mindig ott a legmagasabb; háromszorosa a magyarországinak, 2,5-szerese az Európai Unióénak és duplája a kínainak.

Hosszú Katinka elmondta: az előadásokra a nyári forróságban is zárt cipőben ment és pulóvert kellett vinnie magával, mert a termeket nagyon lehűtötték. Egyetértett az államfővel abban, hogy az Egyesült Államokban a “dobd el!” kultúra uralkodik, sokat fogyasztanak és elképesztő mennyiséget pazarolnak, bár Kalifornia szerinte ebből a szempontból a jobb helyzetben lévő államok közé tartozik.

Klímatudatosság szempontjából Hosszú Katinka pozitív példaként emelte ki Norvégiát, ellenpéldaként Kínát hozta fel, ahol a sportolók a világkupa-sorozatban már eleve kalkulálnak azzal, hogy Pekingben a szmog miatt másodpercekkel rosszabbak lesznek az úszóeredményeik.

A sportoló elmondta: házának építésekor is fontosak voltak számára a fenntarthatósági szempontok, akár a beépíthetőség terén, akár abban, hogy geotermikus fűtést használnak. Figyel arra, hogy csak azt vegye meg, amire szüksége van, és minimalizálja az általa termelt szemetet.
A koronavírus-járványról szólva az úszó aggasztónak nevezte azt a tavalyi időszakot, amikor elkezdtek kiesni a versenyek, hiszen ezek a felkészülésében fontos szerepet játszanak.

Beszélgettek a fiatal generációra jellemző, a bezártság okozta türelmetlenségről is: Áder János ennek kapcsán a nagyszülők, dédszülők generációját hozta ellenpéldaként, akik világháborúkat, válságokat, spanyolnátha járványt éltek túl, viseltek türelmesen.
Hosszú Katinka a védőoltások mellett is hallatta a hangját: úgy gondolja, hogy “ami a magyar hatóságok szerint jó, az jó”.

Elmondta, hogy mivel Magyarországon az olimpiára készülő sportolókat is beoltják, már ő is megkapta az első adag Pfizer-vakcinát.

Az olimpiai szereplésről szólva – amit még megelőz májusban a budapesti Európa-bajnokság – megjegyezte: több olimpiai “A” szintje van, de nem indul minden számban. A két vegyes szinte biztos, a többit a felkészüléstől függően dönti majd el. Mivel a járvány miatt jóval kevesebb a verseny, a mezőnyt – “ki hogy áll” – sem lehet annyira látni – mondta Hosszú Katinka.

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com