Sürgősen változtatni kell ember és természet viszonyán

Sürgősen változtatni kell ember és természet viszonyán

A koronavírus-járvány is azt mutatja, hogy sürgősen és gyökeresen változtatni kell a természethez fűződő “viszonyunkon” – jelentette ki Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a HuPCC alelnöke az első országos interdiszciplináris éghajlatváltozási tudományos konferencia sajtótájékoztatóján.

A pandémiára utalva hozzátette: amennyiben nem történik változás ezen a területen, “nem ez lesz az utolsó katasztrófa”. Újabb következhet, ami akár több millió ember életébe kerülhet, összeomolhat a gazdaság, és az emberek fizikai és mentális egészsége is megsínyli – figyelmeztetett.

A Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) által szervezett online fórumon a szakember kitért a biológiai sokféleség fontosságára, majd az érintett tudományterületek együttműködését szorgalmazta. Napjainkban már nincs olyan tudományterület, amelynek ne lenne kapcsolódása az éghajlatváltozáshoz, a problémát pedig csak úgy lehet megoldani, ha a sok szakterület nemcsak kommunikál egymással, hanem együtt is dolgozik – hangoztatta.
Kifejtette: az éghajlatváltozás nemcsak a meteorológia szakterülete, érintettek a műszaki tudományok, a gazdaságtudomány, továbbá a pszichiátrián, a szociológián, a művészeteken át a teológiáig valamennyi tudományterület; az éghajlatváltozás biztonsági és társadalmi kérdés is.

Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára azt hangsúlyozta: Magyarország térségének a globális átlaghoz képest sokkal nagyobb a klímaérzékenysége, a globális átlag majdnem 1,5-szerese. Ezért óriási jelentősége van a Magyarország által is ratifikált párizsi klímaegyezménynek, és annak, hogy mindenki tartsa szem előtt ezt a problémát, ugyanis – mint rámutatott – az emberek nagyban hozzájárulnak a globális melegedési folyamathoz.
Kijelentette: a klímaváltozás, a globális melegedés, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedése komplex probléma. A természetes üvegházhatáshoz nincs köze az embernek. Emiatt mínusz 18 Celsius-fok helyett plusz 15 fok a Föld átlaghőmérséklete. Ehhez az önmagában 33 fokos többlethez viszont az ember is hozzájárul “intenzív jelenlétével”, energiafelhasználási szokásaival. Az emberi tevékenység következtében akár a 37 fokot is elérheti a melegedés – mondta.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (NKE SVKI) vezetője elmondta: a klímaváltozás, a klímabiztonság már a ’80-as évek végétől olyan terület, amellyel a biztonsági tanulmányok is foglalkoznak. Ez társadalmilag elfogadott, mivel látható, hogy a klímaváltozás számos kulcsszektorban – például élelmiszertermelés, vízgazdálkodás, energetika, urbanizáció – okoz kríziseket. Továbbá az időjárás szélsőséges változásai miatt is úgy értékelik az emberek, hogy a klímaváltozás egyértelműen negatív következményekkel jár.
A biztonságpolitikai szakértő viszont úgy véli, a klímaváltozást nem biztonsági kérdésként kell kezelni, hanem a mindennapi életben szükséges lépéseket tenni. Ezen a területen már most számos olyan példa van, amellyel az emberek hozzájárulnak a probléma kezeléséhez: szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékos eszközök beszerzése, illetve műanyag bevásárlószatyrok mellőzése – sorolta Tálas Péter.

Ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért elnöke arról beszélt, hogy már az üzleti élet szereplői is rájöttek, komplexen kell kezelni a világot, csak így lehet fenntartható modelleket létrehozni. A fenntarthatósági stratégiák megvalósulásához viszont “elképesztő innovációkra” van szükség – jegyezte meg.
Kérdésre válaszolva azt mondta: Magyarországon vannak nagyon komoly innovációk, az energetikában sok szempontból vezető szerepet töltünk be Kelet-Közép-Európában. Ugyanakkor megjegyezte: vannak jó példák, de nem mondaná, hogy bőséggel, inkább azt, hogy óriási a potenciál, ennek kell támogató környezetet teremteni.
Ifj. Chikán Attila felhívta a figyelmet arra is, hogy nagyon fontos az információ, a tudás megosztása, s hogy a legkülönbözőbb területeket, az érintetteket és az érdekelt feleket bevonják az erről szóló diskurzusba.

A Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület 2021 elején alakult meg az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) nemzeti szintre honosított tudományos tanácsadó fórumaként.

A HuPCC által szervezett négy napos rendezvényen több mint háromszáz szakértő többek között műszaki, kulturális, meteorológia, sőt még művészeti szempontokat is vizsgálva vitatja meg a természettudományos alapokat, a hatásokat, az alkalmazkodást és a mérséklést.
Az első országos interdiszciplináris éghajlatváltozási tudományos konferencia fő célja, hogy feltérképezze és összefogja az éghajlatváltozással foglalkozó egész magyar tudományos életet és eredményeket, és ennek révén előkészítse az első nemzeti értékelő jelentés beindítását.

A hétfő reggel kezdődött online rendezvény megnyitóján Áder János köztársasági elnök, a konferencia fővédnöke és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, a konferencia védnöke is beszédet mondott.

A klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek

A klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek

A klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek, mint Európa számos más régiójában – figyelmeztetett Áder János köztársasági elnök hétfőn az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián, amelyet a koronavírus-járvány miatt online térben rendeztek meg.

Az államfő – a rendezvény fővédnöke – a résztvevőkhöz szólva kiemelte: azért találkoznak ebben a formában is, hogy négy napon keresztül a klímaváltozás Kárpát-medencei, magyarországi hatásairól cseréljenek eszmét, hogy feltérképezzék az elmúlt években, évtizedekben felhalmozott tudást, és elkezdjék azt a közös munkát, ami két és fél év múlva az első nemzeti értékelő jelentéshez vezet.

Áder János azt mondta: a majdani jelentés tartalomjegyzéke világos szándékot mutat. Annak válaszokat kell adnia az éghajlati kényszerektől a kibocsátási tendenciákon át, a mitigációs (csökkentési) és adaptációs lehetőségeken keresztül az éghajlatváltozás gazdasági, jogi, költségvetési vonatkozásáig számos kérdésre – fejtette ki.
Az államfő szerint a konferencia résztvevőinek vállalása egyszerre “időszerű, reményt keltő és tiszteletre méltó”. Időszerű, hiszen öt évvel a párizsi megállapodás után “ma távolabb vagyunk az akkor elfogadott céloktól, mint a megállapodás pillanatában” – hangsúlyozta.
Reményt keltő, mert a felhalmozott tudás cselekvésre váltásával még el lehet kerülni a nagyobb bajt. Tiszteletre méltó, mert a konferencia résztvevői azt vállalják, hogy rengeteg egyeztetést, tanácskozást követően 2023 őszére elkészítik javaslatukat – mutatott rá.

Az államfő azt mondta: munkájukhoz “ma kedvező a politikai széljárás”. Magyarország rendelkezik harmincéves nemzeti éghajlatváltozási stratégiával. Az Országgyűlés törvényben rögzítette a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt. A magyar nagyvárosok pedig csatlakoztak az Under2 mozgalomhoz – fejtette ki.
Most – amikor a járvány harmadik hulláma tetőzik – még kevesen gondolkodnak azon, hogy mi lesz a következő években, évtizedekben – emelte ki a köztársasági elnök, megjegyezve: “pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a járvány után hogyan tér vissza az élet a régi kerékvágásba”.

Az államfő elmondta, hogy a találkozóra készülve néhány kérdés benne is felötlött. Először, hogy miként lehetséges a klímaváltozásról, fenntarthatóságról való gondolkodás társadalmi támogatottságát növelni. Miként lehet mindenki számára nyilvánvalóvá tenni, hogy amiről kutatási eredményeik szólnak, “mindannyiunk életét befolyásolják”, legyen szó klímaváltozásról, fenyegető vízválságról vagy a biológiai sokféleség hanyatlásáról. Továbbá miként lehet elérni, hogy a kedvezőtlen tendenciák bemutatása ne “klímadepresszióhoz” vezessen, hanem egyéni és közösségi cselekvés mozgatórugója legyen.

Áder János felhívta a figyelmet arra: ismert, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklése az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a mindennapi élet szempontjából is jelentős változást igényel. “Mindez – kár lenne tagadni – érdekek sérelmével jár” – fogalmazott az államfő, azt kérdezve: hogyan lehet a környezeti fenntarthatósági, gazdasági, társadalmi, politikai érdekeket összeegyeztetni.

A köztársasági elnök feltette azt a kérdést is: “megváltoztatható-e az a szemlélet, hogy ugyan az általános szabályokkal a többség egyetért, de azért sokan keresnek önfelmentő magyarázatokat arra, hogy rájuk mindez miért nem vonatkozik?”.
Áder János szerint az is kérdés, át tudják-e alakítani a gazdasági, közgazdasági gondolkodást, úgy, hogy egy-egy új beruházáskor nemcsak a várható rövid távú hasznokat, hanem a biztosra vehető rövid- és hosszú távú károkat is figyelembe veszik. A szennyező fizet elve mellett hogyan alkalmazható, hogy a szennyezés hatástalanítása a termelési folyamat végéig történjen meg? – kérdezte.

Kiemelte azt is, egyre többször lehet olvasni cikkeket arról, hogy milyen ügyes mérnöki megoldásokkal lehet a klímaváltozás hatásait csökkenteni. Mit kell ehhez a légkörbe juttatni, mit kell a tengerekbe szórni. “Nekem ezek az ötletek nem tetszenek” – fogalmazott Áder János, aki végül azt a kérdést tette fel: “hogyan kerülhetjük el, hogy egy bajból kettőt csináljunk?”.

Társadalmi elfogadottság növelése; különféle érdekek beszámítása; a gazdasági hasznok és a társadalmi károk egyidejű mérlegelése; megelőzés; az álmegoldások elkerülése – összegzett az államfő, hozzátéve: a kérdéseket még hosszasan lehetne sorolni.

Áder János beszéde végén idézte a Nobel-díjas Gábor Dénest, aki már 1963-ban azt mondta: az emberiség eddig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie”. “Az önök vállalása nem kevesebb, mint hogy segítenek bennünket megküzdeni saját természetünkkel” – mondta a köztársasági elnök, aki sok sikert kívánt a tanácskozáshoz és eredményes munkát a következő évekre.

Mélypontra süllyedt a jégmezők kiterjedése júliusban az Északi-sarkvidéken

Mélypontra süllyedt a jégmezők kiterjedése júliusban az Északi-sarkvidéken

Az Északi-sark körüli tengerek felszínén lebegő jégmezők összeterülete 6 millió négyzetkilométerre zsugorodott, 16 százalékkal kisebbre a 2013-tól 2019-ig terjedő évek júliusi átlagánál – közölte hétfőn a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) – számol be az MTI.

A német kutatók szerint a tengerjég júliusi kiterjedése a legkisebb a műholdas megfigyelések kezdete óta. A bremerhaveni kutatók a sarkvidék oroszországi területeit sújtó szokatlan hőhullámmal magyarázzák a rekordszintű hó- és jégolvadást az Arktiszon. Csak a sarkvidék Oroszországhoz tartozó részén egymillió négyzetkilométernyi jég tűnt el júliusban.

Egyelőre nem tudni, hogy a rekordszintű jégolvadás a nyár egészére is vonatkozik-e, a sarki jégtakaró mérete rendszerint szeptemberre éri el legkisebb kiterjedését.  A hétvégén rekordmeleget mértek az Észak-sarkvidék Norvégiához tartozó szigetcsoportján, a Spitzbergákon (Svalbard-szigetek) is. Longyearbyen városkában szombaton 21,7 Celsius-fokot mutatott a hőmérő, többet, mint bármikor a mérések kezdete óta. A korábbi csúcsot 21,3 fokkal 41 évvel ezelőtt, 1979. július 16-án jegyezték fel. Az Észak-sarktól mindössze 1000 kilométernyire fekvő szigetcsoporton júliusban, a sarkvidéki nyár legmelegebb hónapjában általában 5-8 Celsius-fokot mérnek.

Egy nemrégiben közzétett norvég kormányzati klímajelentés szerint 1971 és 2017 között 3-5 fokkal emelkedett a Svalbard-szigeteken az átlaghőmérséklet, amely a prognózis szerint 2070 és 2100 között 7-10 fokkal haladhatja meg az 1970 és 2000 közti szintet.

Kiemelt kép: MTI/EPA/World Press Photo 2020 /Horváth Eszter

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com