2020-ban megnőtt táv- és otthoni munkavégzés Magyarországon

2020-ban megnőtt táv- és otthoni munkavégzés Magyarországon

A koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi következményei miatt a 2020-as év áttörést jelentett a táv- és otthoni munkavégzés elterjedésében Magyarországon – közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénteken az MTI-vel.

Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2010 és 2019 között a foglalkoztatottak átlagosan 2,9 százaléka végzett alkalmi vagy tartós jelleggel távmunkát, 2020 májusára azonban ez az arány 17 százalékra nőtt, ez több mint 750 ezer foglalkoztatottat jelentett. A táv- és otthoni munkában foglalkoztatottak aránya a járvány első hullámát követően sem csökkent le az eredeti szintre, hanem mintegy 7 százalék körül stabilizálódott.

A közlemény szerint a táv- és otthoni munkánál egyre inkább előtérbe kerül a munka eredményének nyomon követése, így a kötött munkaidő központi szerepe is veszíthet jelentőségéből. Mindez a munkaviszony tartalmában is hangsúlyeltolódást jelenthet: rendelkezésre állás helyett az eredmény kerül a középpontba.

Hozzátették, hogy a munka térbeli kötöttségeinek fellazulása javíthatja a foglalkoztatottságot azokban a csoportokban, amelyek a közlekedési, lakhatási vagy egyéb élethelyzetbeli akadályok miatt kevésbé tudtak részt venni a munkaerőpiacon. Emellett a táv- és otthoni munka térnyerése mérsékelheti az ingatlanpiac területi eltéréseit, valamint csökkentheti a közlekedési infrastruktúrák igénybevételét. Minden munkavégzés elemi követelménye a munkavállaló ellenőrzése, és a munkáltató adatainak biztonsága, ezért a táv- és otthoni munkavégzés fokozott adatbiztonsági kockázatot jelent. Az ÁSZ azonban úgy véli, ha egyensúlyba kerül a munkavállaló ellenőrzése és magánéletének védelme, az hozzájárul a táv- és otthoni munka elfogadottságához és sikeréhez.

Közölték, az otthonról végzett munka mentálhigiénés kihívásokat is támaszt, ezért fontos, hogy a munkavállalók lelki egészsége is nagyobb figyelmet kapjon. Hosszútávon mentálhigiénés szempontból is az otthonról és az irodából végzett munka szabályozott és kiszámítható kombinációja lehet optimális foglalkoztatási forma – olvasható a számvevőszék közleményében.

A koronvaírus-járvány megjelenése miatt az emberi egészség védelmének biztosítása mellett a munkavégzés folytonosságának fenntartása is rendkívül fontossá vált; mindehhez az első eszköz az emberek otthonából, digitális eszközökkel végzett munka alkalmazása volt. Mindez új szervezetirányítási, jogi és technológiai kihívásokat vetett fel, továbbá ráirányította a figyelmet a táv- és otthoni munka szélesebb társadalmi összefüggéseire, az ÁSZ elemzésében ezeket az összefüggéseket vizsgálta.

Rugalmasabbá válnak a távmunka szabályai a veszélyhelyzet idején

Rugalmasabbá válnak a távmunka szabályai a veszélyhelyzet idején

Rugalmasabbá válnak a távmunka szabályai a veszélyhezet idején – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön az MTI-vel, azt követően, hogy megjelent a Magyar Közlönyben a távmunkáról szóló kormányrendelet, amely szerint a veszélyhelyzet időtartama alatt a munkáltatók és a munkavállalók a Munka törvénykönyve távmunkavégzésre vonatkozó előírásaitól eltérően is megállapodhatnak.

Az ITM közleményében Bodó Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kijelentette, hogy a távmunkának a veszélyhelyzet időtartama alatt rugalmasabbá váló szabályai biztonságosabbá teszik a munkavégzést, csökkentik az egészségügyi kockázatokat a munkahelyeken. Az átmeneti szabályozás hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozások a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet alatt is talpon maradjanak, ezzel védi a magyar gazdaságot és munkahelyeket – tette hozzá.

A kormány célja, hogy minél korszerűbb szabályozással segítse elő a nem hagyományos foglalkoztatási formák terjedését. A koronavírus-járvány első hullámának tapasztalatai szerint a távmunka sok területen bevált, egyaránt előnyös a vállalkozások és a foglalkoztatottak számára – állapította meg az ITM. A kormány rendelete számos könnyítésre teremt lehetőséget, így a munkavégzés helye szabadon választhatóvá válik, a távmunka akár részlegesen, a munkanapok egy részében is megvalósulhat. A munkáltató távmunkavégzés esetén költségtérítés formájában hozzájárulhat a munkavállaló kiadásaihoz: ennek mértéke havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér összegének 10 százaléka lehet.

A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, a munkavállalónak pedig ezek teljesülésére figyelemmel kell megválasztania a munkavégzés helyét.
A cégeknek érdemes a távmunka mellett dönteniük, ha tevékenységi köreik, működési sajátosságaik ezt lehetővé teszik, és az átállás nem gátolja munkavállalóikat feladataik teljes értékű elvégzésében – hangsúlyozta az ITM közleménye. A kormány a magyar emberek munkahelyeinek megtartását az eredményes gazdaságvédelmi intézkedések, bértámogatások mellett rugalmas munkajogi szabályokkal is támogatja – tették hozzá.

Kiemelt kép: pixabay

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)