AM: közös felelősség az erdők megőrzése és gyarapítása

AM: közös felelősség az erdők megőrzése és gyarapítása

Közös felelősség az erdők megőrzése és gyarapítása, hiszen az eltűnésükkel együtt az emberek mostani életformája is veszélybe kerülne – jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) erdőkért felelős államtitkára az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) tartott sajtótájékoztatón Budapesten.

Zambó Péter hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás hatásai az erdőket is érintik, hiszen nem tudnak gyorsan alkalmazkodni, emberi segítségre szorulnak. A kormány ezért elkötelezett az erdők megőrzése, a fával borított területek jelentős növelése iránt – jelentette ki, hozzátéve: ezért hozta létre az Agrárminisztérium az Országfásítási Programot, és számos további kezdeményezésük van az ITM-mel közösen.

Kiemelte ezek közül a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv megvalósítását, azon belül is a születő gyermekek utáni faültetést. A belföldi erdők ennek eredményeként már összesen 165 hektár őshonos fajjal gyarapodtak, az állami erdőgazdaságok minden megyében létrehozták az Újszülöttek erdejét.
Hozzáfűzte: az erdőgazdaságok további 515 hektár erdőt telepítettek olyan helyekre is, ahol a termőhelyi viszonyok nem kizárólag őshonos fajok ültetését tették lehetővé. Elmondása szerint a klímakvóta-bevételekből majdnem 2 milliárd forint jutott csaknem 2 millió facsemete elültetésére és 40 tonna makk elvetésére.
Az államtitkár az erdők bővítése mellett fontosnak nevezte a 2 millió hektárnyi terület megőrzését. Az állami erdőgazdaságok ebben kiemelkedő feladatot látnak el, hiszen a védett erdők legnagyobb részét ők kezelik. A tulajdonosi jogok gyakorlójaként az AM folyamatosan figyel arra, hogy a gazdálkodás eredményét a társaságok visszaforgassák az erdők fenntartására, természetvédelmi feladatok ellátására, ökoturisztikai szolgáltatások biztosítására – közölte.

Zambó Péter kifejtette, hogy az erdők szerepe pótolhatatlan a víz és a tápanyagok körforgásában, a jó levegő előállításában, fenntartásuk nélkül nem teljesülhetnek az ország klímasemlegességi céljai. Kánikulában akár 4 fokkal is csökkentik a környezetük hőmérsékletét, mérsékelik a szélsőséges időjárás romboló hatásait. A járvány megmutatta, hogy az egészség megőrzésében is fontosak, hiszen az elmúlt másfél évben szinte nem is maradt más hely a biztonságos kikapcsolódásra – tette hozzá.

Az ITM körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára szerint a természet egyensúlya és sokszínűsége veszélybe kerülhet, ha az emberiség nem változtat a szokásain.
Steiner Attila hangsúlyozta, hogy a kormány nemcsak beszél, hanem cselekszik is, hiszen törvénybe foglalta a klímasemlegesség megvalósítását 2050-re.

A fenntartható növekedés, a természettudatos jövő a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervnek is elsődleges szempontja – tette hozzá. Számítása alapján évente 1 millió fát jelent, hogy minden újszülött után 10 fával gyarapodik az ország, ami az állami erdőgazdaságok fásítási programjával és az önerdősült területek erdővé alakításával már most kiemelkedő eredményt hozott. A cél az, hogy az erdők aránya elérje az ország területének 27 százalékát – mondta az államtitkár.

Steiner Attila az erdőgazdálkodás éghajlatvédelmi jelentőségét azzal igazolta, hogy a belföldi állomány évente 4-5 millió tonna szén-dioxidot köt meg, emellett tiszta levegőt, élhető környezetet, feltöltődési lehetőséget biztosít. A fák a városokban is nélkülözhetetlenek, hiszen felszínhőmérséklet mérések alapján a parkosított területeken akár 10 fokkal is hűvösebb van a napsugárzásnak kitett épületekhez képest – tette hozzá.

A fiatalokért felelős helyettes államtitkár a mindennapi környezettudatosság jelentőségét emelte ki az eseményen. Rácz Zsófia szerint a fiatalok értik a fenntarthatósági szempontok okait, és természetesnek veszik, hogy ezért tenni is tudnak. Cselekvésre nem csak globálisan van lehetőség, bárki lehet felelős környezetvédő, aki szemetet szed, vagy szelektíven gyűjt, és figyel arra, hogy minél kevesebb hulladékot termeljen – tette hozzá.

A Pilisi Parkerdő Zrt. majdnem 65 ezer hektár vagyonkezelője, ebből 58 ezer hektár az erdő – mondta Petrik János vezérigazgató-helyettes. A társaság számára a fenntarthatóság nem csupán divatos jelszó, hiszen hosszú távra biztosítja az erdőgazdálkodás jövőjét, miközben az ökoturisztikai tevékenység is egyre jelentősebb – hangsúlyozta.

Sürgősen változtatni kell ember és természet viszonyán

Sürgősen változtatni kell ember és természet viszonyán

A koronavírus-járvány is azt mutatja, hogy sürgősen és gyökeresen változtatni kell a természethez fűződő “viszonyunkon” – jelentette ki Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a HuPCC alelnöke az első országos interdiszciplináris éghajlatváltozási tudományos konferencia sajtótájékoztatóján.

A pandémiára utalva hozzátette: amennyiben nem történik változás ezen a területen, “nem ez lesz az utolsó katasztrófa”. Újabb következhet, ami akár több millió ember életébe kerülhet, összeomolhat a gazdaság, és az emberek fizikai és mentális egészsége is megsínyli – figyelmeztetett.

A Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) által szervezett online fórumon a szakember kitért a biológiai sokféleség fontosságára, majd az érintett tudományterületek együttműködését szorgalmazta. Napjainkban már nincs olyan tudományterület, amelynek ne lenne kapcsolódása az éghajlatváltozáshoz, a problémát pedig csak úgy lehet megoldani, ha a sok szakterület nemcsak kommunikál egymással, hanem együtt is dolgozik – hangoztatta.
Kifejtette: az éghajlatváltozás nemcsak a meteorológia szakterülete, érintettek a műszaki tudományok, a gazdaságtudomány, továbbá a pszichiátrián, a szociológián, a művészeteken át a teológiáig valamennyi tudományterület; az éghajlatváltozás biztonsági és társadalmi kérdés is.

Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára azt hangsúlyozta: Magyarország térségének a globális átlaghoz képest sokkal nagyobb a klímaérzékenysége, a globális átlag majdnem 1,5-szerese. Ezért óriási jelentősége van a Magyarország által is ratifikált párizsi klímaegyezménynek, és annak, hogy mindenki tartsa szem előtt ezt a problémát, ugyanis – mint rámutatott – az emberek nagyban hozzájárulnak a globális melegedési folyamathoz.
Kijelentette: a klímaváltozás, a globális melegedés, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedése komplex probléma. A természetes üvegházhatáshoz nincs köze az embernek. Emiatt mínusz 18 Celsius-fok helyett plusz 15 fok a Föld átlaghőmérséklete. Ehhez az önmagában 33 fokos többlethez viszont az ember is hozzájárul “intenzív jelenlétével”, energiafelhasználási szokásaival. Az emberi tevékenység következtében akár a 37 fokot is elérheti a melegedés – mondta.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (NKE SVKI) vezetője elmondta: a klímaváltozás, a klímabiztonság már a ’80-as évek végétől olyan terület, amellyel a biztonsági tanulmányok is foglalkoznak. Ez társadalmilag elfogadott, mivel látható, hogy a klímaváltozás számos kulcsszektorban – például élelmiszertermelés, vízgazdálkodás, energetika, urbanizáció – okoz kríziseket. Továbbá az időjárás szélsőséges változásai miatt is úgy értékelik az emberek, hogy a klímaváltozás egyértelműen negatív következményekkel jár.
A biztonságpolitikai szakértő viszont úgy véli, a klímaváltozást nem biztonsági kérdésként kell kezelni, hanem a mindennapi életben szükséges lépéseket tenni. Ezen a területen már most számos olyan példa van, amellyel az emberek hozzájárulnak a probléma kezeléséhez: szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékos eszközök beszerzése, illetve műanyag bevásárlószatyrok mellőzése – sorolta Tálas Péter.

Ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért elnöke arról beszélt, hogy már az üzleti élet szereplői is rájöttek, komplexen kell kezelni a világot, csak így lehet fenntartható modelleket létrehozni. A fenntarthatósági stratégiák megvalósulásához viszont “elképesztő innovációkra” van szükség – jegyezte meg.
Kérdésre válaszolva azt mondta: Magyarországon vannak nagyon komoly innovációk, az energetikában sok szempontból vezető szerepet töltünk be Kelet-Közép-Európában. Ugyanakkor megjegyezte: vannak jó példák, de nem mondaná, hogy bőséggel, inkább azt, hogy óriási a potenciál, ennek kell támogató környezetet teremteni.
Ifj. Chikán Attila felhívta a figyelmet arra is, hogy nagyon fontos az információ, a tudás megosztása, s hogy a legkülönbözőbb területeket, az érintetteket és az érdekelt feleket bevonják az erről szóló diskurzusba.

A Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület 2021 elején alakult meg az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) nemzeti szintre honosított tudományos tanácsadó fórumaként.

A HuPCC által szervezett négy napos rendezvényen több mint háromszáz szakértő többek között műszaki, kulturális, meteorológia, sőt még művészeti szempontokat is vizsgálva vitatja meg a természettudományos alapokat, a hatásokat, az alkalmazkodást és a mérséklést.
Az első országos interdiszciplináris éghajlatváltozási tudományos konferencia fő célja, hogy feltérképezze és összefogja az éghajlatváltozással foglalkozó egész magyar tudományos életet és eredményeket, és ennek révén előkészítse az első nemzeti értékelő jelentés beindítását.

A hétfő reggel kezdődött online rendezvény megnyitóján Áder János köztársasági elnök, a konferencia fővédnöke és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, a konferencia védnöke is beszédet mondott.

“Biatorbágy helyi klímastratégiája” című projekt nyertesei

“Biatorbágy helyi klímastratégiája” című projekt nyertesei

A helyi klímastratégiai projekt szemléletformáló programsorozatának részeként, a Víz világnapján került sor a biatorbágyi általános iskolások körében meghirdetett fotó- és videópályázat eredményhirdetésére. – olvasható Biatorbágy Város Önkormányzatának honlapján. 

Biatorbágy Város Önkormányzata a Széchenyi 2020 program keretében 9,61 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósítja meg a KEHOP-1.2.1-18-2018-00147 azonosítószámú, „Biatorbágy helyi klímastratégiája” című projektet. A projekt szemléletformáló programsorozatának részeként, 2020. december 1-jével az Önkormányzat fotó- és videópályázatot hirdetett valamennyi biatorbágyi általános iskolás részére.

A Mit tehetek én? címmel futó pályázatban a klímaváltozás mérsékléséért, negatív hatásainak megfékezéséért helyi és egyéni szinten kínálkozó lehetőségekre kellett vizuális megoldásokat kínálniuk a pályázóknak. A pályaműveket az önkormányzat munkatársaiból álló zsűri értékelte. Az elismerő okleveleket és nyereményeket a veszélyhelyzet feloldása után, ünnepélyes díjátadón kapják meg az érintettek.

Nyertesek

FOTÓ KATEGÓRIA
l. helyezett

Égő Huba: Az utolsó korty (kiemelt képünk)

ll. helyezett

Reisz Borbála: Kevesebb állati eredetű termék

Zentai Panna: Tudatosan élek

lll. helyezett

Kürty Márton: Összeszedem a szemetet

VIDEÓ KATEGÓRIA
Földi Levente – Kapcsold le – CapCut
Videó ITT tekinthető meg.

Az eredményhirdetésről a VölgyhídTV készített tudósítást.

A nyerteseknek gratulálunk az egész Média Kft. stábja nevében! 

Klímastratégiai konferenciát tartottak Biatorbágyon

Klímastratégiai konferenciát tartottak Biatorbágyon

A biatorbágyi klímastratégia megalkotásának folyamata újabb állomáshoz érkezett: az ún. társadalmasítási folyamat keretében, szeptember 18-ig volt módja a téma iránt érdeklődő valamennyi helyi lakosnak, civil szervezetnek és helyileg működő intézménynek arra, hogy a szakértők által összeállított és az önkormányzat honlapján olvasható klímastratégiai dokumentummal kapcsolatban véleményt alkosson és azt közvetlenül eljuttassa a szakemberekhez – áll az önkormányzat sajtóközleményében.

Azt arják: az észrevételeket összegyűjtve és tematizálva tárták a szakértők a szakmai konferencia résztvevői elé a stratégiát, majd csoportmunkában születtek meg a javaslatok arról, hogy mely észrevételek és milyen módon kerüljenek bele a klímastratégiai dokumentum végleges verziójába. Ezt követően, várhatóan október végéig, az Önkormányzat testületi ülésén fognak dönteni a képviselők Biatorbágy klímastratégiai dokumentumáról.

Biatorbágy Város Önkormányzata a Széchenyi 2020 program keretében 9,61 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósítja meg a KEHOP-1.2.1-18-2018-00147 azonosítószámú, „Biatorbágy helyi klímastratégiája” című projektet. A biatorbágyi klímastratégia megalkotásának célja, a klímaváltozás okozta kockázatok megelőzése, a hatások mérséklése, az alkalmazkodó-képesség és a hatásokhoz való alkalmazkodás javítása érdekében olyan, a helyi feltételekhez illeszkedő stratégiai dokumentum megalkotása, amely az érintettek széles körének bevonásával meghatározza a legfontosabb beavatkozási igényeket. A klímastratégiai dokumentum az Önkormányzat honlapján, a https://biatorbagy.hu/biatorbagy-helyi-klimastrategiaja oldalról tölthető le. A projektről további információkat a www.biatorbagy.hu oldalon olvashatnak.

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com