Ötven nappal hosszabb a nyár Magyarországon, mint a hetvenes években

Ötven nappal hosszabb a nyár Magyarországon, mint a hetvenes években

Az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzése alapján az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon, a nyár viszont ötven nappal hosszabb lett, mint a hetvenes években volt – derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé kedden.

A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal. A folyamat következtében az ökológia rendszer szerkezete sérül, ami például a gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén, vagy éppen új, invazív fajok – köztük például új kórokozókat is terjesztő szúnyogfajok – megjelenésén keresztül is tapasztalható – olvasható Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében.

Magyarországon az 1971 és 1980 közötti években átlagosan június 21-én kezdődött a nyár és augusztus 20-án vége is volt. Ezzel szemben 2011-2019 átlagát tekintve már május 29-től egészen szeptember 17-ig tartott a nyár, azaz körülbelül 50 nappal lett hosszabb.

Az évszakok kezdetét és végét Kis Anna és munkatársai a hőmérséklet alapján definiálták: a nyár kezdetét akkorra datálták, amikor a napi középhőmérséklet meghaladta a 17,71 Celsius-fokot, a végét pedig az első ennél hűvösebb nap jelentette.

A tél esetében – amelynél a hőmérsékleti küszöb 3,42 Celsius-fok volt – egy kisebb mértékű rövidülés tapasztalható: november vége helyett december elejére tolódott az évszak kezdete, és az utolsó vizsgált időszakban hét nappal korábban fejeződött be, mint 1971-1980-ban, de a köztes évtizedekben az is előfordult, hogy tovább tartott. Szükségszerűen a tavasz is rövidebb lett, de inkább az évszak végének korábbra tolódása miatt.

A legnagyobb mértékben az ősz rövidült le: az 1990 előtti évtizedekben az átlagos hossza 100 nap körül alakult, ám az utána következő három évtizedben már kevesebb mint 85 nap volt.

A szakemberek szerint az adatokból jól látszik, hogy a változás trendszerű: a nyár kezdeti időpontja évtizedről évtizedre előrébb kerül, míg a vége egyre nagyobb mértékben lóg bele a szeptemberbe.

Mint írják, nemcsak Magyarországon figyelhető meg ez a változás: az 1952-2011-es időszakra vonatkozó elemzések szerint az északi félteke közepes szélességein a nyár 17 nappal lett hosszabb (78 napról 95 napra nőtt), a tél, a tavasz és az ősz pedig 3, 9 és 5 nappal lett rövidebb.

Ez a változás elsősorban a globális felmelegedésnek köszönhető, és ha nem csökkentjük az emberi tevékenységből fakadó üvegházhatású-gázkibocsátásokat, akkor az évszakokra gyakorolt hatás tovább erősödhet – figyelmeztetnek.

Klímamodell-szimulációk hőmérsékleti mezői alapján 2100-ra az északi féltekén féléves nyarak várhatóak, míg a telek valószínűleg csupán két hónaposak lesznek.

A cikk szerint az évszakok ilyen mértékű és gyorsaságú megváltozása alapjaiban írhatja át azt a civilizációs berendezkedést és életmódot, amelyet megszoktunk és természetesnek veszünk. A változásokra nem minden faj ugyanúgy és ugyanolyan gyorsan reagál, ezért az ökológiai rendszer szerkezete könnyen sérülhet.

Különösen kitettek a növények ezeknek a változásoknak, hiszen ha a tavasz kezdete korábbra tolódik az emelkedő globális hőmérséklet miatt, előbb fejlődésnek indulnak, és érzékenyebben érintheti őket egy-egy hidegbetörés.

Az állatok életciklusa is megváltozhat az évszakok eltolódásának következtében. A korai tavasz miatt például egyes madarak korábban költenek és ezáltal rövidül az a számukra optimális időszak, amikor rendelkezésükre áll a megfelelő élelem fiókáik táplálásához, de el tudják kerülni természetes ellenségeiket.

Az általános melegedés, és a nyarak hosszának kitolódása az idegenhonos inváziós fajok elterjedését is elősegíthetik.

A vegetációs időszak kitolódása és a fagymentes időszakok az allergiaszezonra is hatással lehetnek, amely a klímaváltozás következtében a jövőben valószínűleg hosszabb és intenzívebb lesz egyes területeken. A rövidebb telek a síszezont is korlátozzák, a hosszabb és melegebb nyarak pedig a hőhullámoknak kedveznek. Az Egyesült Államokban az erdőtüzek gyakoriságának növekedését is megfigyelték a korábbi tavaszkezdettel összefüggésben – olvasható a cikkben.

A klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek

A klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek

A klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek, mint Európa számos más régiójában – figyelmeztetett Áder János köztársasági elnök hétfőn az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián, amelyet a koronavírus-járvány miatt online térben rendeztek meg.

Az államfő – a rendezvény fővédnöke – a résztvevőkhöz szólva kiemelte: azért találkoznak ebben a formában is, hogy négy napon keresztül a klímaváltozás Kárpát-medencei, magyarországi hatásairól cseréljenek eszmét, hogy feltérképezzék az elmúlt években, évtizedekben felhalmozott tudást, és elkezdjék azt a közös munkát, ami két és fél év múlva az első nemzeti értékelő jelentéshez vezet.

Áder János azt mondta: a majdani jelentés tartalomjegyzéke világos szándékot mutat. Annak válaszokat kell adnia az éghajlati kényszerektől a kibocsátási tendenciákon át, a mitigációs (csökkentési) és adaptációs lehetőségeken keresztül az éghajlatváltozás gazdasági, jogi, költségvetési vonatkozásáig számos kérdésre – fejtette ki.
Az államfő szerint a konferencia résztvevőinek vállalása egyszerre “időszerű, reményt keltő és tiszteletre méltó”. Időszerű, hiszen öt évvel a párizsi megállapodás után “ma távolabb vagyunk az akkor elfogadott céloktól, mint a megállapodás pillanatában” – hangsúlyozta.
Reményt keltő, mert a felhalmozott tudás cselekvésre váltásával még el lehet kerülni a nagyobb bajt. Tiszteletre méltó, mert a konferencia résztvevői azt vállalják, hogy rengeteg egyeztetést, tanácskozást követően 2023 őszére elkészítik javaslatukat – mutatott rá.

Az államfő azt mondta: munkájukhoz “ma kedvező a politikai széljárás”. Magyarország rendelkezik harmincéves nemzeti éghajlatváltozási stratégiával. Az Országgyűlés törvényben rögzítette a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt. A magyar nagyvárosok pedig csatlakoztak az Under2 mozgalomhoz – fejtette ki.
Most – amikor a járvány harmadik hulláma tetőzik – még kevesen gondolkodnak azon, hogy mi lesz a következő években, évtizedekben – emelte ki a köztársasági elnök, megjegyezve: “pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a járvány után hogyan tér vissza az élet a régi kerékvágásba”.

Az államfő elmondta, hogy a találkozóra készülve néhány kérdés benne is felötlött. Először, hogy miként lehetséges a klímaváltozásról, fenntarthatóságról való gondolkodás társadalmi támogatottságát növelni. Miként lehet mindenki számára nyilvánvalóvá tenni, hogy amiről kutatási eredményeik szólnak, “mindannyiunk életét befolyásolják”, legyen szó klímaváltozásról, fenyegető vízválságról vagy a biológiai sokféleség hanyatlásáról. Továbbá miként lehet elérni, hogy a kedvezőtlen tendenciák bemutatása ne “klímadepresszióhoz” vezessen, hanem egyéni és közösségi cselekvés mozgatórugója legyen.

Áder János felhívta a figyelmet arra: ismert, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklése az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a mindennapi élet szempontjából is jelentős változást igényel. “Mindez – kár lenne tagadni – érdekek sérelmével jár” – fogalmazott az államfő, azt kérdezve: hogyan lehet a környezeti fenntarthatósági, gazdasági, társadalmi, politikai érdekeket összeegyeztetni.

A köztársasági elnök feltette azt a kérdést is: “megváltoztatható-e az a szemlélet, hogy ugyan az általános szabályokkal a többség egyetért, de azért sokan keresnek önfelmentő magyarázatokat arra, hogy rájuk mindez miért nem vonatkozik?”.
Áder János szerint az is kérdés, át tudják-e alakítani a gazdasági, közgazdasági gondolkodást, úgy, hogy egy-egy új beruházáskor nemcsak a várható rövid távú hasznokat, hanem a biztosra vehető rövid- és hosszú távú károkat is figyelembe veszik. A szennyező fizet elve mellett hogyan alkalmazható, hogy a szennyezés hatástalanítása a termelési folyamat végéig történjen meg? – kérdezte.

Kiemelte azt is, egyre többször lehet olvasni cikkeket arról, hogy milyen ügyes mérnöki megoldásokkal lehet a klímaváltozás hatásait csökkenteni. Mit kell ehhez a légkörbe juttatni, mit kell a tengerekbe szórni. “Nekem ezek az ötletek nem tetszenek” – fogalmazott Áder János, aki végül azt a kérdést tette fel: “hogyan kerülhetjük el, hogy egy bajból kettőt csináljunk?”.

Társadalmi elfogadottság növelése; különféle érdekek beszámítása; a gazdasági hasznok és a társadalmi károk egyidejű mérlegelése; megelőzés; az álmegoldások elkerülése – összegzett az államfő, hozzátéve: a kérdéseket még hosszasan lehetne sorolni.

Áder János beszéde végén idézte a Nobel-díjas Gábor Dénest, aki már 1963-ban azt mondta: az emberiség eddig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie”. “Az önök vállalása nem kevesebb, mint hogy segítenek bennünket megküzdeni saját természetünkkel” – mondta a köztársasági elnök, aki sok sikert kívánt a tanácskozáshoz és eredményes munkát a következő évekre.

A melegedés hatására gyakrabban csípi meg az embert a halálos betegséget okozó kullancs

A melegedés hatására gyakrabban csípi meg az embert a halálos betegséget okozó kullancs

Több mint kétszer akkora valószínűséggel csíp meg embert az alapvetően kutyákon táplálkozó, halálos csípésű kullancs, amikor megemelkedik a hőmérséklet – állapították meg kutatók a klímaváltozás kockázatait hangsúlyozva.

Az akár halálhoz is vezető Sziklás-hegységi foltos lázat (RMSF) okozó kullancs 2,5-szer nagyobb valószínűséggel választja a kutya helyett az embert, ha a hőmérséklet 23,3 Celsius-fokról 37,8 Celsius-fokra emelkedik – közölte a kaliforniai Davis School of Veterinary Medicine. A globális vizsgálat eredményei rávilágítanak, hogy a klímaváltozásnak negatív hatásai lesznek az emberi egészségre, ahogyan a hő okozta stressz, a szélsőséges időjárás és a halálos betegségek egyre gyakoribbak lesznek – hangsúlyozták a kutatók.

“A kutatás biztosan megmutatta, hogy ha forróbb az időjárás, és ez már egyre gyakoribb, akkor arra számíthatunk, hogy több kullancs fog az emberekbe csípni. Ez egyre nagyobb probléma lesz” – mondta a kutatást vezető Laura Backus. Az RMSF-es esetek száma jelentősen megnövekedett az elmúlt évtizedekben Észak-Amerikában. Arizona állam és Mexikó északi részének őslakos közösségeiben az elmúlt tíz évben halálos járványok is kitörtek. Az Egyesült Államokban is megemelkedett a Sziklás-hegységi foltos lázas esetek száma: 2000-ben még kevesebb, mint 500 eset fordult elő, 2017-re már 6200-ra nőtt az esetszám az amerikai betegségmegelőzési és -ellenőrzési központ (CDC) adatai szerint.

Az RMSF kezelhető antibiotikumokkal, ha időben észreveszik, de halálos kimenetelű lehet, ha a fertőzés már elharapózott. A kullancsok okozta megbetegedések száma az Egyesült Államokban több mint duplájára, csaknem 48 ezerre emelkedett 2004-ről 2018-ra a CDC szerint.

MTI Fotó: Sóki Tamás

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com