Elfogadták a 2022-es költségvetést

Elfogadták a 2022-es költségvetést

Elfogadta az Országgyűlés a 2022-es költségvetést, amelynek középpontjában a koronavírus utáni gazdaság újraindítási akcióterv áll.

A költségvetés 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, míg egyes elemzők az idei növekedést 7 százalék fölé jósolják. Mérföldkövet 5,5 százalékhoz tettek. Ha ezt elérjük, akkor olyan intézkedések következnek, minthogy a gyermeket nevelők 2022-ben visszakapják az idén befizetett adójukat 800 000 forintig. „A polgári kormányzatra a szolid pénzügyi tervezés jellemző, nem szokták a deficitcélt túllépni, vagy több adósságot csinálni. Ha lehet, az adósságot hazai forrásokból finanszírozzák, mindenképpen forintban, szemben a baloldallal. Nem ugyanabban a szerkezetben indul a gazdaság, ugyanakkor tele van rizikóval, vége van-e a pandémiának (lesz-e negyedik hullám), tehát bonyolult költségvetési tervezés volt, ezért célszerű a szerénység” – mondta Boros Imre közgazdász az M1 Ma reggel című műsorában.

A költségvetésben fontos a megőrzés és az újítás is. Meg kell őrizni azokat az elemeket, amelyeket eddig elértünk, mint például a családtámogatások, és mivel a járvány alatt világszinten változások tapasztalhatók a digitalizációban, ebben sem lehet lemaradnunk; a gépkocsiiparban is megjelentek új ágazatok. Boros Imre hangsúlyozta: „akkumulátorgyártásban úgy néz ki, világhatalom leszünk”.

Az általános tartalék a költségvetésben előírás, erre a célra a GDP 0,4 százalékát, 230 milliárd forint körüli összeget jelölt ki a kormány. Ez nem várt esemény, például árvíz esetén fontos. A munkabéreket terhelő adókat 2 százalékkal csökkentené a kormány a nyár közepétől. Így ezt a munkaadóknak nem kell befizetniük az állam felé, ezzel járulnának hozzá az újabb bérfejlesztéshez, amiből az elmúlt években rengeteg volt. A szakértő beszélt arról is, hogy a nettó jövedelmek 7,7 százalékos emelkedésével számolnak.

„Ezt be kell mínuszolni az inflációval. A Magyar Nemzeti Bank inflációs célja 3 százalék, ha e fölé megy, akkor intézkedéseket hoznak. A 7 százalék a reálbérekre vonatkozik, több lesz az emberek pénztárcájában, és a bérek vásárlói értéke is magasabb lesz” – mondta.

Boros Imre szerint az eddigi növekedési tényadatok és az év további részére vonatkozó kilátások tükrében bőven benne van a ­2021-es esztendőben a magyar bruttó hazai termék, azaz a GDP 5,5 százalékos vagy az annál is nagyobb növekedése.

Erasmus+ 2021-2027 között új csoportok számára nyílnak meg a lehetőségek

Erasmus+ 2021-2027 között új csoportok számára nyílnak meg a lehetőségek

Az Európai Parlament (EP) a brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az Erasmus+ 2021 és 2027 közötti időszakra szóló oktatási programját, és jóváhagyta az előző hétéves időszakhoz képest csaknem kétszer akkora, több mint 28 milliárd eurós költségvetését – közölte az uniós parlament.

Az EP-képviselők kiemelték: az Erasmus+ programot a következő hét évben a megnövelt költségvetésnek köszönhetően az eddiginél sokkal több diák és oktató veheti majd igénybe.

Azonban annak a kidolgozását sürgették, hogy azok is elutazhassanak tanulni, akiknek erre eddig kevesebb lehetőségük volt, például a fogyatékossággal, a szegénységben és a távol eső helyeken élők, valamint a bevándorló hátterű és más hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tagjai. A megújult Erasmus+ program keretében mostantól a felnőttoktatásban részt vevők is eltölthetnek akár hat hónapot egy másik uniós országban.

Leegyszerűsödik és kevesebb papírmunkával jár majd a pályázás. A programon belül pedig külön rendszer működik majd a kisebb szervezetek, például ifjúsági egyesületek és sportklubok támogatására. A program többet fordít majd a környezet védelmére és saját környezeti lábnyomának csökkentésére, például klímabarát közlekedésre ösztönzi a résztvevőket. A program továbbá ingyenes utazási igazolványt biztosít a fiataloknak ahhoz, hogy tanulás céljából eljussanak az oktatási intézményekbe, például intenzív nyelvtanfolyamokra vagy múzeumi műhelyfoglalkozásra.

Bocskor Andrea, európai parlamenti (EP-) képviselő az MTI-hez eljutatott közleményében kiemelte, Magyarország számára is fontos előnyökkel jár a program, mely az egyetemi modellváltás miatti modernizációnak köszönhetően még tovább növeli a fiatalok munkaerőpiaci esélyeit, egyéni és szakmai fejlődését, nemzetközi kilátásaikat.
Reményét fejezte ki, hogy a hagyományos, nemzeti kisebbségek és nyelveik támogatására is több forrás jut majd a pályázati kiírásokon keresztül, hiszen – mint írta – “ezek is értékes részét képezik az európai kulturális örökségnek“.

Kósa Ádám EP-képviselő a közleményben elengedhetetlennek nevezte a tárgyalóképes nyelvtudást megszerzését, amely véleménye szerint hozzájárul az unión belüli és kívüli kölcsönös megértéshez és mobilitáshoz. Az online eszközök szélesebb körű használata, az e-tanulás, amennyiben az illeszkedik a program résztvevőinek sajátos igényeihez, segítheti az egyenlő esélyű hozzáférést a nyelvtanuláshoz – mondta.
A képviselő üdvözölte, hogy az Erasmus+ program keretében a nemzeti jelnyelvek tanulására is biztosított a lehetőség. Magyarországon idén nyáron már államilag elismert nyelvvizsgát lehet tenni magyar jelnyelvből, köszönhetően az Európában egyedülálló magyar jelnyelvi törvénynek – tette hozzá Kósa Ádám.

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com