Kerüljük a felesleges vásárolgatást! – A túlfogyasztás elkerülésére buzdít Áder János

Kerüljük a felesleges vásárolgatást! – A túlfogyasztás elkerülésére buzdít Áder János

A túlfogyasztás elkerüléséről, a szükségtelen ruhaneműk megvásárlásának mellőzéséről is beszélgetett Áder János államfő Mengyán Eszter újságíróval, szín- és stílustanácsadóval a Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett adásában.

A köztársasági elnök az elhangzottakat úgy összegezte: az egyik leginkább vízigényes és környezetszennyező iparág, a ruhaipar termékeinek túlfogyasztása elkerülhető úgy is, ha másodkézből vásárolunk, ha jó minőségű, tartós ruhadarabokat veszünk, amelyeket tovább használhatunk, de úgy is, ha a megunt ruházatot továbbadjuk, használhatatlanná válásuk esetén pedig megkeressük újrahasznosításuk lehetőségét.

Az államfő a nyári leárazásokkal kapcsolatban is megfontolt vásárlásra kérte a hallgatókat.

A beszélgetésben szó esett arról is, hogy a gyártók egyre gyakrabban helyeznek el a fenntarthatóságról szóló címkéket a termékeiken, érdemes azonban arra figyelni, hogy ez mindössze az alapanyagra vonatkozik-e, egyetlen gyártási folyamatra vagy az egész gyártásra. Az előbbiek esetén ugyanis csak “zöldre festésről” beszélhetünk – mondta Mengyán Eszter.

A megfelelő tanúsítványt a gyártótól független ellenőrök adják, akik akár már a gyapottermesztés folyamatát is ellenőrzik, vagy azt, alkalmaznak-e gyermekmunkát a termék előállításánál. Az is vizsgálat tárgya lehet, mivel festik a textileket vagy milyen vegyszerrel kezelik az alapanyagot – tette hozzá az újságíró.

Áder János fontosnak nevezte, hogy megfelelő, megbízható tanúsítvány bizonyítsa mindezt, és ha azt hamisítanák, kellően szankcionálják. Így kerülhető el – tette hozzá -, hogy a vásárlók jóhiszeműségét kihasználva, a gyártók indokolatlan címkézéssel extrahaszonra tegyenek szert.

Mengyán Eszter beszélt arról a vállalásáról is, hogy 13 hónapon keresztül nem vásárolt ruhaneműt. Mint mondta, már számos követője akadt, és ez a vállalás a saját gondolkodását is átalakította. Azóta nemcsak ruhavásárlása tudatosabb, háztartása más termékeire is igaz ez. Hangsúlyozta: az ilyen vállalásnál már két hónap is sokat számít, annak, aki ezt vállalja, fejlesztheti az önismeretét.

Áder János szólt az úgynevezett slow fashion mozgalomról, amelynek követői a tartósságot tartják értéknek. Mengyán Eszter is elismerően beszélt erről, megjegyezte ugyanakkor, hogy nincsenek mindenkinek megfelelő “receptek”, mindenkinek meg kell találnia a saját életmódjának megfelelő megoldásokat, amelyek a fenntarthatóságot is szolgálják.

Divat és fenntarthatóság – Mekkora a ruhatárunk vízlábnyoma?

Divat és fenntarthatóság – Mekkora a ruhatárunk vízlábnyoma?

A divat és a fenntarthatóság kapcsolatáról beszélgetett Mengyán Eszter újságíróval, szín- és stílustanácsadóval Áder János köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett adásában.

Az államfő a beszélgetés kezdetén arra hívta fel a figyelmet, hogy egy farmernadrág előállításához csaknem 8000 liter vízre van szükség, egy pamutpóló készítéséhez pedig 2720 literre. Azt is kiszámolták, hogy egy átlagos napi öltözet – alsónemű, nadrág, póló, cipő – “vízlábnyoma” mintegy 20 ezer litert tesz ki.

Áder János rámutatott: 2015-ben a világ textilipara mintegy 79 milliárd köbméter vizet fogyasztott ruházati termékek gyártásához, ami 43 Balatonnak, vagy a Nílus éves vízhozamának felel meg.

Emellett az előállításhoz sok vegyszert és festéket használnak fel, amelyek jelentős része, különösen a fejlődő országokban, tisztítatlanul kerül vissza a folyókba, tavakba, szennyezi a környezetet és rontja az ott élők életfeltételeit – tette hozzá a köztársasági elnök, megjegyezve, ma a globális vízszennyezés 20 százalékáért felel a textilipar.

Mengyán Eszter elmondta: nagy hatással volt rá a The true cost (A valódi ár) című dokumentumfilm.
A film a 2013-as bangladesi ruhagyár összeomlásáról szól, ahol különböző nagy nyugati divatmárkák termékeit készítették, és az ipari balesetben 1100 munkás meghalt, további csaknem 2500 pedig megsérült.

Áder János hangsúlyozta: a “Dobd el!” kultúra a divatban különösen megjelenik, az Európában vásárolt ruhák egy főre jutó mennyisége 40 százalékkal nőtt az elmúlt években. Emellett az európaiak ruháik 30 százalékát csak egyszer veszik fel, és a ruhák csak egy százalékát hasznosítják újra.

Mengyán Eszter kiemelte: divatáruban Nagy-Britannia a legnagyobb fogyasztó, Magyarország egyelőre még nincs az élmezőnyben, de főként a tizenéveseknél nagy a “csoportnyomás”. Ezért fontosnak nevezte, hogy minél többen beszéljenek arról, lehet másképpen is tekinteni a vásárlásra.

Egyéni szinten például kevesebb mosással, kevesebb mosószer használatával, illetve olyan technológia kifejlesztésével, amely a mosógépekben kiszűri a mikroműanyag-szálakat, lehet tenni a fenntarthatóság érdekében – hívta fel a figyelmet Mengyán Eszter.

A köztársasági elnök fontosnak nevezte a fogyasztók tudatosabb vásárlásra és a ruhatáruk tudatosabb használatára ösztönzését. Arról is beszélt: a fogyasztók és az influenszerek tudnák jelezni az iparnak, hogy milyen termékeket látnának a jövőben szívesen, az államok pedig megfelelő szabályozással kényszeríthetik, vagy ösztönzőkkel segíthetik a divatipar átállását egy fenntarthatóbb irányba. A tudomány pedig olyan kérdésekre adhat válaszokat, mint például a mikroműanyagok szűrése – fűzte hozzá.

Az államfő felháborítónak nevezte, hogy egyes divatmárkák, amikor nem tudnak eladni terméket, megsemmisítik, bedarálják, elégetik azt, mindezt úgy előadva, mintha energiát állítanának elő. Valós problémának nevezte ezt Mengyán Eszter is, mert a fast fashion márkáknál olyan gyorsan jön az új árukészlet, hogy nem tudnak a korábbi ruháktól megszabadulni.

Áder János jelezte, hogy a divat és a fenntarthatóság kapcsolatáról szóló beszélgetést folytatják Mengyán Eszterrel.

Az MNB az ökológiai lábnyom mérséklésére hívja fel a figyelmet

Az MNB az ökológiai lábnyom mérséklésére hívja fel a figyelmet

Az ökológiai lábnyom mérséklésére hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a magyar túlfogyasztás napja kapcsán, amely az idén június 8-ra esik. A jegybank szerint ez arra utal, ha a bolygón mindenki úgy élne, mint a magyar háztartások, akkor kevesebb mint fél év alatt elfogynának a Föld egy évre szánt erőforrásai – olvasható a csalad.hu-n.

A közlemény szerint a Global Footprint Network (Globális Ökolábnyom Hálózat) minden évben kiszámolja, hogy mennyi az emberek átlagfogyasztása és a Föld átlagos eltartóképessége, valamint megállapítja a globális túlfogyasztás napját, amikor a fenntarthatóság szempontjából számított, egy évre elegendő erőforrások már elfogynak.

Egy országban az átlagos ökológiai lábnyom alakulása a vállalatok, háztartások és a szabályozók közös felelőssége. Az intézmény honlapján található ökológiai lábnyom kalkulátor segítségével bárki percek alatt megtudhatja, mekkora az egyéni lábnyoma, valamint számtalan gyakorlati tanácsot kaphat annak csökkentésére és egyben kiadásai mérséklésére – hívják fel a figyelmet a közleményben.

A jegybank elkötelezetten támogatja a környezeti fenntarthatóságot. Saját ökológiai lábnyomának csökkentése mellett 2019-ben elindította Zöld Programját, amelynek keretében a hazai pénzügyi intézmények számára kedvező szabályozási környezetet kíván biztosítani a fenntartható működés elősegítéséhez és a zöld pénzügyi termékek bevezetéséhez – emlékeztetnek.

Hozzáteszik: a jegybank emellett a hazai lakosságot célzó pénzügyi ismeretterjesztésben és a tudatos fogyasztói szemléletformálásban is aktív szerepet vállal. Tavaly év végén elindította a Családi Zöld Pénzügyek programját, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a pénzügyek tudatos kezelése a környezet szolgálatába is állítható. Ennek egyik alapköve az egyéni ökológiai lábnyom megismerése és mérséklése.

Komoly kihívást jelent a használt arcmaszkok újrahasznosítása

Komoly kihívást jelent a használt arcmaszkok újrahasznosítása

Világszerte komoly kihívást jelent a koronavírus-járvány megfékezésében kulcsszerepet játszó, eldobható arcmaszkok újrahasznosítása: Ausztráliában útépítési alapanyaggá alakítanák a kutatók, az Egyesült Államokban padokat, Franciaországban autókárpitot gyártanak belőlük.

Az Amerikai Vegyészeti Társaság (ACS) adatai szerint világszerte nagyjából 129 milliárd eldobható védőmaszkot használnak el havonta – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A polipropilénből készült maszkok használat után általában a kukákba, majd a szeméttelepekre kerülnek, esetleg elégetik őket. Találkozni velük azonban az utcákon, a folyókban és az óceánokban is, ahol fenyegetést jelentenek az állatvilágra.

A kutatók és a vállalatok is keresik a módját a használt arcmaszkok újrahasznosításának.

Nagy-Britanniában számos kórház beszerezte a cardiffi székhelyű Thermal Compaction Group zúzó- és tömörítőgépét, amely kék színű táblákká olvasztja össze a védőruházatokat és a sebészeti maszkokat. A kapott anyagból egyebek között kerti székek és asztalok készülnek.

Franciaországban az újrahasznosítással foglalkozó Tri-o et Greenwishes nevű vállalat havonta – 250 eurótól (87 ezer forint) kezdődő áron – begyűjti ügyfeleitől, köztük párizsi kórházaktól, a TF1 televíziós csatornától és a Saint-Gobain építőipari konszerntől a speciális szemetesekbe kidobott arcmaszkokat.

A vállalat újrahasznosító üzemében kézzel kiválogatják a maszkok közé véletlenül bedobott zsebkendőket, kesztyűket és poharakat, majd a maszkokat egy hétre “karanténba” helyezik.
A maszkokat végül két észak-franciaországi cég feldarabolja, fertőtleníti és kivonja belőlük a polipropilént, amelyből aztán autókárpit és egyéb műanyag autóalkatrész készül.

A Tri-o et Greenwishes eddig egytonna arcmaszkot hasznosított újra és reményei szerint év végéig eléri a 20 tonnát. Ez azonban csak egy csepp a maszktengerben. Egy januári jelentés szerint ugyanis tavaly csaknem 40 ezer tonna maszk landolt a szemétben – újrahasznosítási opció nélkül – Franciaországban.

Az amerikai New Jersey állambeli Trentonban működő TerraCycle speciális hulladéktárolókat kínál az eldobható maszkok számára 88 dollárt (25 ezer forint). A begyűjtött arcmaszkokat aztán a partnercégek műanyagszemcsékké alakítják. Ezeket eladják a különböző gyártóknak, akik egyebek között padokat és burkolatokat készítenek belőlük.

A melbourne-i RMIT Egyetem kutatói szerint a fertőtlenített és feldarabolt arcmaszkok, valamint feldolgozott kőtörmelék elegyéből rugalmas és erős útépítési alapanyagot lehet előállítani. Hárommillió arcmaszkra van szükség egy kilométernyi úthoz. A szakemberek jelenleg partnereket keresnek egy próbaútszakasz megépítéséhez, és a maszkok cementben való használatát is vizsgálják.

A Föld napja

A Föld napja

Az évben kevés olyan nap van mikor ne emlékeznénk meg valakiről vagy valamiről, de talán az elmúlt idők egyik legtöbbet emlegetett, legkiemelkedőbb témája a Földünk, bolygónk védelme. Már több mint fél évszázada április 22-én emlékezünk meg a Föld napjáról.

A Családsegítő Biatorbágy Facebook oldalán megosztotta azt a rendőrségi felhívást, ahol felhívjak mindenki figyelmét, hogy a környezetszennyezés, állatkínzás már a Büntető Törvénykönyv része, ezáltal súlyos következményei lehetnek, ha nem figyelünk oda a saját illetve a környezetünk megóvására.

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com