A Föld napja

A Föld napja

Az évben kevés olyan nap van mikor ne emlékeznénk meg valakiről vagy valamiről, de talán az elmúlt idők egyik legtöbbet emlegetett, legkiemelkedőbb témája a Földünk, bolygónk védelme. Már több mint fél évszázada április 22-én emlékezünk meg a Föld napjáról.

A Családsegítő Biatorbágy Facebook oldalán megosztotta azt a rendőrségi felhívást, ahol felhívjak mindenki figyelmét, hogy a környezetszennyezés, állatkínzás már a Büntető Törvénykönyv része, ezáltal súlyos következményei lehetnek, ha nem figyelünk oda a saját illetve a környezetünk megóvására.

A Föld napja – Már 100 ezer fát ültetett el a 10 millió Fa Alapítvány

A Föld napja – Már 100 ezer fát ültetett el a 10 millió Fa Alapítvány

Elültette a 100 ezredik fáját a 10 millió Fa Alapítvány, amely az április 22-i Föld napja alkalmából akcióhetet is hirdet.

A szervezet szerdai tájékoztatása szerint “az idén elmaradó ballagásokra gondolva, Kovács Gyula Tündérkertjéből származó őshonos gyümölcsfákat” ültetnek. A megmozdulás, csütörtök a Föld napján veszi kezdetét.

A kizárólag önkéntesekből álló, 160 településen jelen lévő országos közösség támogatói között a cégek mellett megjelentek a helyi önkormányzatok és egy egyház is. A Gurulj a Fákért! elnevezésű kezdeményezésben az elektromos közösségi autózókat is a faültetés támogatására buzdítják.

A 2019-ben megalakult szervezet több tízezer önkéntese és 50-60 ezer követője hisz abban, hogy a klímaváltozásra faültetéssel lehet a leggyorsabban válaszolni. A járvány azonban lassította a tervek megvalósítását, a közösség tavaly nyáron egyszerre két kampányt is indított, hogy behozzák a lemaradást.

Az alapítvány összefogott Budapest e-carsharing szolgáltatójával is. A közösségi elektromos autót használók minden vezetéssel töltött perce után 1 forint érkezik a fák ültetésére szánt kasszába, amit a cég megdupláz. Az összegyűlt pénzből őszre tervezik a következő faültetést.

A bolygónk jövője – szinte mindenkit érdekel

A bolygónk jövője – szinte mindenkit érdekel

Meglepően sokan érdeklődnek a bolygó jövője, a környezetvédelem iránt és tudatosul bennük, hogy saját életükre és a következő generációk sorsára is hatással vannak a környezeti problémák – derül ki az Alteo energetikai csoport megbízásából készült felmérésből.

Egy lakos átlagosan 12 környezetkárosító tényezőt tud felsorolni, a legsúlyosabb gondnak az erdőirtást, a klímaváltozást és a légszennyezettséget tartják a januárban készült országos, reprezentatív kutatás szerint. Bár a különböző demográfiai csoportok eltérően vélekednek ezek jelentőségéről, abban 80 százalékuk egyetért, hogy a környezetvédelem az egész társadalom közös felelőssége.

A válaszadók 92 százaléka bevallottan érdeklődik a környezetvédelem iránt, 82 százalékuk úgy látja, hogy az ő életére is közvetlen hatással vannak a környezeti problémák. A megkérdezettek 63 százaléka szerint a környezetvédelemtől függ a következő generációk sorsa, de közel egyharmaduk nincs meggyőződve arról, hogy ez lenne jelenleg az emberek egyik legfontosabb feladata.

Az eredmények szerint a válaszadók 87 százaléka szorong a klímaváltozástól, közülük is 31 százalék nagyon aggódik a lehetséges következmények miatt. Ez főleg a budapestiekre és az egyetemi végzettségűekre igaz, leginkább ugyanis ők vannak tisztában a bolygót veszélyeztető tényezőkkel.

A kutatás arra is választ keresett, hogy melyek a legismertebb környezeti problémák. A legtöbben az általánosabb vagy az embereket közvetlenül érintő jelenségeket emelték ki, mint például az étel- víz-, energia-, és ruhapazarlás, vagy a globális felmelegedés.

A top három dolog, amit a lakosok megtesznek a zöldebb jövőért: a szelektív hulladékgyűjtés, az energia-, víz- és élelmiszerpazarlás elkerülése, valamint a vásárlás visszafogása. A megújuló energia használata minden tizedik háztartásban merül fel, míg elektromos vagy hibrid autót a válaszadók 4 százaléka vezet.

A legaktívabb környezetvédők az 50 év felettiek és a magasabb végzettségűek.

Fenntarthatatlan a második világháború óta kialakított életforma

Fenntarthatatlan a második világháború óta kialakított életforma

Fenntarthatatlan a második világháború óta kialakított életforma, és ahhoz, hogy ne essen szét a teremtett világ, globálisan és az egyén szintjén is tenni kell – mondta Áder János köztársasági elnök hétfőn a Mária Rádiónak a víz nemzetközi világnapján adott interjúban.

Az államfő hangsúlyozta: a vizeinket elszennyezzük, a termőföldek kimerülése miatt egyre gyengébb minőségű termékeket tudunk elállítani, az erdők irtásával megfosztjuk magunkat az oxigéntermelés lehetőségétől. “Ezen az úton ne menjünk tovább, mert nagy baj lesz!” – tette hozzá.
A köztársasági elnök azt mondta, ha a fenntartható fejlődésnek az ENSZ által 2015-ben elfogadott 17 célját komolyan vesszük, a többségük víz nélkül nem érhető el.

Véleménye szerint a víz három “drámája” – a sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz – végső soron az emberiség drámája, “ha nem figyelünk oda”, és nem hasznosítjuk a rendelkezésre álló tudást, megoldásokat.

A sok vízre példaként a dunai, tiszai árvizeket, valamint a villámárvizeket, a kevés vízre a Duna-Tisza közén tapasztalható elsivatagosodást, a szennyezett vízre a tiszai ciánszennyezést, továbbá a Tiszán az elmúlt hetekben Romániából és Ukrajnából érkezett nagy mennyiségű műanyaghulladékot említette az államfő.

Kitért rá: európai uniós támogatások felhasználásával komoly beruházások indultak el a Duna-Tisza köze vízpótlására, és a Magyarországon korábban rendezett Víz Világtalálkozókon magyar vállalkozások olyan, az öntözéssel, a talaj vízháztartásának javításával, a hálózati vízveszteség problémájával összefüggő megoldásokat mutattak be, amelyekből piacképes termékek lettek.

Az államfő szólt arról is, hogy a vízválság mellett más válságokat is látni, de amíg “a klímaválságról sokat beszélünk”, a biodiverzitásról, azaz biológiai sokféleségről már kevesebbet.

“Azt kell látnunk, hogy nagyon érzékeny, nagyon jól összehangolt rendszer az, amely körülvesz bennünket, sok millió év alatt alakult ki, és ha ezt akár csak egy kis ponton is megbontjuk, nem tudhatjuk, azzal milyen válságot, milyen gondokat idézünk elő, milyen bajt hozunk a saját fejünkre” – közölte.
Áder János az elmúlt száz év társadalmi folyamatai egyik legfontosabb elemnek a népességrobbanást nevezte.

“Bekövetkezett az, ami az emberiség történetében eddig még sohasem, hogy száz esztendő alatt lényegében megnégyszereződött a Földön élő embereknek a száma, s ennek következtében nyilvánvalóan megsokszorozódott a fogyasztás is” – mondta, jelezve, a víz- és energiafogyasztás még ennél is lényegesen nagyobb mértékben nőtt.

Nem nehéz megjósolni – mondta -, mi lehet ennek a következménye harminc, negyven, ötven év múlva. “Itt már nemcsak klímáról, és nem demográfiáról, hanem nagyon komoly társadalmi és gazdasági kérdésekről beszélünk” – vélekedett. Megjegyezte, hogy a migráció a klíma- és a vízválság logikus következménye.

Áder János megítélése szerint globális szinten három dolgot kell tenni: le kell mondani a fosszilis energiahordozókról, helyettük más energiaforrások használatára kell áttérni, véget kell vetni a fogyasztási cikkek rövid idejű használatát, majd eldobását jelentő “dobd el!” kultúrának és nagy hangsúlyt kell fektetni a hulladék újrahasznosítására.

A köztársasági elnök azt mondta, hogy a teremtett világ védelme egyaránt feladata nagy és kis országnak, kis és nagy közösségnek, valamint az egyénnek is.
Áder János szólt az üvegházhatású gázok csökkentéséért öt éve kötött párizsi megállapodásról. Azt mondta, hogy “az öt évvel ezelőtt elfogadott közös céloktól most távolabb vagyunk, mint az aláírás pillanatában”.

Áder János kiemelte, hogy 21 olyan ország van – köztük Magyarország -, amely a kibocsátás csökkentése mellett is növelni tudta nemzeti jövedelmét. “Magyarországon 2000 óta a GDP mintegy 20 százalékkal nőtt, miközben az üvegházhatású gázkibocsátás 20 százalékkal csökkent” – közölte.

Magyarországnak a “fenntarthatóság irányát kijelölő” intézkedéseiről azt mondta, 2030-ig megszűnik a szén energetikai hasznosítása, a meddőhányók helyén napelempark lesz, megépül a két új paksi atomerőművi blokk, az új napelemekkel, naperőművekkel az áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentessé válik. A 20 ezer lakosnál nagyobb városokban elektromos meghajtásúakra cserélik a buszokat, az új hulladékgazdálkodási törvény a körforgásos gazdaság irányába mozdítja el a hulladék újrahasznosítását – sorolta.

Áder János az egyéni felelősségéről azt mondta, hogy “mindenki tudja befolyásolni a dolgokat”. Példaként a fűtéssel, a klimatizálással összefüggő takarékoskodást, a hulladék szelektív gyűjtését említette.

Az államfő az interjúban kitért arra: novemberben Magyarország ad otthont a Fenntarthatósági Világtalálkozónak. A rendezvény témái között a víz mellett a klímaváltozás, az energiahatékonyság, a közlekedés, a hulladékgazdálkodás és az élelmiszertermelés is szerepel. Az expóra a visegrádi országokból is várnak előadókat, vállalkozókat.

Ma van a víz világnapja- ásványvíz vagy a csapvíz a jobb?

Ma van a víz világnapja- ásványvíz vagy a csapvíz a jobb?

Örök kérdés, hogy ásványvizet vagy csapvizet javasolt-e innunk. Számos tévhit és legenda is kering az előnyökről és a káros hatásokról. A víz világnapja alkalmából összegyűjtötte a hirado.hu a legfontosabb információkat a témában.

Lassan 30 éve egyre több az ásványvizet fogyasztók száma Magyarországon, annak ellenére, hogy ez idő alatt sokat javult a csapvíz minősége az ivóvízminőség-javító programoknak köszönhetően. A hirado.hu összeszedte, hogy milyen érvek szólnak a csapvíz és az ásványvíz mellett.

Az ásványvizek minősége állandó
A víz természetes ásványvízként való elismertetése szigorú kritériumok alapján zajlik, csak védett vízforrásból származhat, és az ásványvíz minőségét az élelmiszer-ellenőrző hatóság (a NÉBIH) rendszeresen ellenőrzi. Tehát minőségi problémák itt nem nagyon fordulhatnak elő. Mivel a szigorú minőségi előírásoknak folyamatosan meg kell felelniük (pl bizonyos vízkezelő eljárásoknak), így az ásványvíz előnye lehet, hogy az íze is állandó, vagyis finomabb lehet a csap vízzel szemben. A forrásokból kinyert víznek a jellemző összetevőit nem szabad megváltoztatni és csak szén-dioxidot lehet hozzáadni.

Az alábbiakra érdemes figyelni ásványvíz kiválasztásánál:

  • Fontos, hogy az ásványianyag-tartalmat fel kell tüntetni a palackon. Kisgyermekek esetében ajánlott, hogy ők alacsony, vagy maximum közepes, 5–600 milligramm/liter összes ásványianyag tartalmú ásványvizeket igyanak. A kifejezetten magas ásványianyag-tartalmú ásványvizekben     1 000 milligramm/liter fölötti ez az érték, ilyeneket akkor érdemes fogyasztani, amikor sokat izzadunk, és nagymértékű az ásványianyag vesztés, például hőségben, sportoláskor, fizikai munkakor.
  • Érdemesebb olyan ásványvizeket fogyasztani, amiknek alacsonyabb a nátrium ion tartalma, és magasabb a kalcium és magnézium ion tartalma. Kivétel ez alól, ha valaki vesekő kialakulására hajlamos, akkor érdemes alacsonyabb kalcium tartalmú vizet fogyasztania. Az összetételbeli különbségek miatt mindenképpen érdemes hosszú távon váltogatni a különböző ásványvíz márkákat.
  • A szakértők szerint az ásványvizek mikroműanyag szennyezése, és az a probléma, hogy a palackokból káros anyagok oldódnak ki, semmiképpen nem általános. Az ásványvizek minőségével kapcsolatban leginkább mikrobiológiai kockázatok merülnek fel, a helytelen tárolás következtében bennük mikroorganizmusok, baktériumok szaporodhatnak el, amik fertőzéseket okozhatnak. Ezt úgy tudjuk elkerülni, ha a bontatlan ásványvizes palackokat sötét, hűvös helyen tároljuk, a bontottakat pedig hűtőbe tesszük, és egy-két napon belül elfogyasztjuk.

A csapvíz is biztonságos
Ahogy az ásványvizeket, úgy a csapvíz fizikai, kémiai, mikrobiológiai paramétereit is folyamatosan ellenőrzik Magyarországon és mindenhol biztonságan fogyasztható, hisz az egész országra egységes az előírás. A hazai csapvizek 92 százaléka felszín alatti vízbázisból származik, amelyek közel fele az ásványvizekhez hasonló rétegvíz. A közel 15 éve még problémát jelentő (nagyjából 500 településen) magas arzéntartalom mára már megoldódott a Ivóvízminőség-javító programnak köszönhetően. Ma már inkább esztétikai különbségek (a víz vöröses, sárgás színe miatt) vannak hazánk csapvizeit tekintve, azon a néhány településen, ahol magasabb a vas, mangán, ammónium tartalma, vagy a nagyobb szervesanyag-tartalom.

A csapvíz íz és szaghatásait még a vízvezeték hálózat is befolyásolja. Minél jobban karbantartott vagy elhanyagolt, annál kevesebb vagy több minden oldódik ki belőlük. Érdemes az éjszaka vagy hosszabb távollét utáni felgyűlt pangó vizet másra felhasználni, mint fogyasztásra (pl öntözés, mosogatás, takarítás, háztartási célokra), ezzel az 1-2 perces folyatással minden kellemetlenség elkerülhető. A csapvíz fertőtlenítésére használt klórt pár perces pihentetés után már nem is lehet érezni, sem illat sem íz világát tekintve, hisz a levegőn ezek elillannak.

A csapvíz fogyasztásának biztosan nagy előnye az ásványvízzel szemben, hogy a környezeti hatása jóval kisebb. Nincs üres palack, ami még az újrahasznosítható palacknál is jobb, valamint az ásványvíz csomagolása és szállítása is sokkal környezetszennyezőbb. A csapvíz jóval olcsóbb is, mint az ásványvíz, 1 liter ásványvíz árán több mint 100 liter csapvizet ihatunk.

Mindkettő jobb az alternatíváknál
Összegezve a fentieket kijelenthető, hogy Magyarországon a csapvíz és az ásványvíz is egyaránt biztonságos és egészséges. Amiben viszont mind az ásványvizet, mind a csapvizet preferálók egyetértenek, hogy a cukrozott üdítőknél biztosan hatékonyabbés egészségesebb a víz.

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com