Sokkal rosszabb a levegő minősége Budaörsön, mint Budapest belvárosában

Sokkal rosszabb a levegő minősége Budaörsön, mint Budapest belvárosában

A fővárosból kiköltözők egyes településeken, például Budaörsön azzal szembesülhetnek, hogy a téli fűtési szezonban sokkal szennyezetteb a levegő, mint a belvárosban. Ennek a helytelen fűtés az oka, sokan szemetet dobálnak a kazánba, ezért a kéményekből mérgező füst árad a környékre. A magyar döntéshozó politikusokat ez egyáltalán nem érdekli, szerintük mindenki füstöljön úgy, ahogy akar – olvasható a BudaPestkörnyeke.hu-n.

Váradi Zsolt az RTL Klub híradójának adott interjújában beszélt arról, hogy hiába költöztek a fővárosból Budaörsre, hogy lányai jobb levegőn nőhessenek fel, megdöbbenve tapasztalták, hogy télen még szellőztetni sem lehet a büdös füst miatt.
A családapa néhány társával együtt megalapította a Ne fűts hulladékkal csoportot. Tavaly ősszel szállópor mérő hálózatot építettek ki a városban. Az őszi méréseik alapján az éjszakai és a koraesti órákban a legnagyobb a szálló por mennyisége Budaörs levegőjében. Ezekből a mikroszkopikus porszemekből áll össze a füst, ez a füst pedig a nem megfelelő égés során keletkezik. Mivel egész télen kijárási tilalom volt érvényben, ezért egyértelmű, hogy nem az autók, hanem a helytelen fűtés mérgezi Budaörs levegőjét.

Szennyezettebb a levegő Budaörsön, mint a belvárosban
Összehasonlítva az Erzsébet téren és a Széna téren mérhető szállópor koncentrációt, kiderül, hogy a forgalmas Széna téren egyáltalán nem nagyobb, és az Erzsébet téren is csak a dél körüli egy-két órában nagyobb a porszennyezettség, mint az agglomerációban Budaörsön.
A Ne fűts hulladékkal csoport országos mozgalommá alakult, szeretnék a döntéshozókat rávenni arra, hogy tegyenek valamit a szeméttel és vizes fával történő fűtés ellen. Idén februárban az Európai Unió bírósága kimondta, hogy Magyarország nem tesz eleget, hogy csökkentse a szállópor mennyiségét a levegőben, pedig évente 13 100 magyar ember hal meg idő előtt a rossz levegő miatt.
A Levegő munkacsoport adatai szerint a szeméttel fűtők többsége nem szegénység miatt, hanem nemtörődömségből tüzel el szinte bármit.

NNK: a légszennyezés mindenkire veszélyes lehet

NNK: a légszennyezés mindenkire veszélyes lehet

A légszennyezés mindenkire veszélyes lehet – erre hívták fel a figyelmet a tisztifőorvos Facebook-oldalán.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ábráján az idősekkel, a felnőttekkel, a gyermekekkel és a várandósokkal kapcsolatban is ismertették a rövid- és hosszú távú veszélyeket. Jellemző például, hogy a légszennyezettség hosszú távon növeli a tüdőrák kockázatát, és a gyermekek fejlődését is több szempontból veszélyezteti.

E szerint az időseknél rövid távon szívritmuszavart okozhat, növelheti a stroke kockázatát, és súlyosbítja az asztma és a krónikus hörghurut tüneteit is. Hosszú távon pedig csökkentheti a tüdő kapacitását, növelheti a cukorbetegség kockázatát, fokozza a stroke kockázatát, növelheti a tüdőrák kockázatát és meggyorsítja a demencia kialakulását is.
A felnőtteknél a légszennyezés rövid távon növelheti a stroke kockázatát, szívritmuszavart okozhat, súlyosbítja az asztma és a krónikus hörghurut tüneteit, továbbá a légúti fertőzések kialakulásának kockázatát is növelheti. Hosszú távon asztma kialakulásához vezethet, jelentős szerepe van a krónikus hörghurut kialakulásában, növelheti a cukorbetegség kockázatát, érszűkületet okozhat és növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát is.

A gyermekeknél rövid távon jellemzően köhögést és nehézlégzést válthat ki. Hosszú távon viszont csökkenti a tüdőkapacitást, asztma kialakulásához vezethet, zavarja az idegrendszer fejlődését, tanulási nehézséget, viselkedési zavarokat okozhat, fejlődési rendellenességek kialakulásához vezet és az is előfordulhat, hogy nem megfelelően fejlődik ki a légzésfunkció.

Várandósság alatt pedig növeli a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatát.

8 halálozásból egy a légszennyezéshez köthető Európában

8 halálozásból egy a légszennyezéshez köthető Európában

A kutatók úgy találták, hogy az Európai Unióban 630 ezer idő előtti halálozás volt környezeti tényezők számlájára írható 2012-ben. A légszennyezés évente 400 ezer halálozásban játszott szerepet – írja a Szeretlek Magyarország.

A levegő- és zajszennyezés, a rossz minőségű víz és a vegyi anyagokkal való érintkezés az összes halálozás 13 százalékában játszott szerepet – idézte a koppenhágai székhelyű hivatal tanulmányát a BBC hírportálja. A kedden közzétett jelentést úgy jellemzik, mint “az egészség és a környezet nagy léptékű értékelése” Európában. A kutatók úgy találták, hogy az Európai Unióban 630 ezer idő előtti halálozás volt környezeti tényezők számlájára írható 2012-ben, az utolsó évben, melyről adatokkal rendelkeznek. A légszennyezés évente 400 ezer halálozásban, a hangszennyezés 12 ezer ember idő előtti halálában játszott szerepet. A további halálozások az extrém időjárási jelenségekhez, többek között a hőhullámokhoz köthetők.

“Az emberek többféle kockázatnak vannak kitéve, ezek összeadódhatnak, és egyes esetekben több is károsítja egyszerre az egészséget” – olvasható a jelentésben. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint a légszennyezés évente a világon több millió ember halálát okozza, a stroke-os, tüdőrákos és szív- és érrendszeri eredetű halálok egyharmadának áll a hátterében.

Egy másik WHO-jelentés, mely a zajszennyezésről készült, megjegyezte, hogy a környezeti zajártalom a vérnyomás és a stresszhormonok szintjének emelésével hozzájárul a szívbetegségekhez. Az EFA jelentése azt is feltérképezte, mely közösségeket érint a probléma.

A szegényebbeket aránytalanul jobban sújtja a légszennyezés és az extrém időjárási jelenségek, köztük a hő- és hideghullámok. Ez összefügg azzal, ahol élnek, dolgoznak és tanulnak, melyek gyakran hátrányos helyzetű városrészek, forgalmas közutak közelében vannak – írták.

Jó hírt is tartalmaz a jelentés: a légszennyezéshez köthető halálozások az 1990-es egymillióhoz képest csökkentek, a vízminőség pedig Európa nagy részén jó. Az EFA szerint elsőbbséget kellene élvezniük a “zöld és kék területeknek”, mert ezek hűtik a városokat a hőhullámok idején, enyhítik az áradásokat, csökkentik a zajszennyezést és támogatják sokféle faj fennmaradását.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com