A hely szellemében indított új blogsorozatot a Nemzeti Múzeum

A hely szellemében indított új blogsorozatot a Nemzeti Múzeum

Ünnepi és mindennapi helyek, emlékezetre méltó és csak emlékekben őrzött terek elevenednek meg a régész, történész, művészettörténész és restaurátor szakemberek írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) új blogsorozatában, melynek első posztjai a szkíta kori építészet rejtélyeit és a Múzeumkert történetét tárják fel.

A Nemzeti Múzeum munkatársai ebben a hónapban virtuális utazásra hívják a még mindig távoli látogatókat az MNM blogján, Facebook- és Instagram-oldalán. A tér használatának ókori és jelenkori módozatai, helyek emlékének, nevének megőrzése vagy éppen átírásának, kiradírozásának szándéka, egykori terek újraalkotása a digitális technika segítségével számos izgalmat tartogat – közölte az MTI-vel szerdán a Nemzeti Múzeum.

Március lévén különleges hangsúlyt kap a múzeum épülete és a Múzeumkert, a helyről való gondolkodás ugyanakkor másfajta intellektuális kalandozásra is rábírta a muzeológusokat: a sorozat írásai körbejárják a lakóhely, a lelőhely, a vesztőhely, az emlékhely, az átnevezett hely, az ősi/történelmi hotspot, a kirakat és a műhely, a kint és bent, a fent és a mélyben fogalmát.

A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei rendkívül színesek és összetettek, a változatos tárgyi anyag megőrzéséhez, kutatásához, bemutatásához több száz különböző képzettségű szakember munkája szükséges: az archaeozoológustól kezdve a numizmatikuson át a különböző korszakok, tárgytípusok szakértőjéig.

Ennek a multidiszciplináris közösségnek a tudását bemutatandó az MNM blogja minden hónapban más fogalmat jelöl ki: a Testtörténetek, a Lélektörténetek, az Ünnepi asztal, a Kezdetek és a Szerepcsere fogalma után márciusban a Hely szellemében jelennek meg posztok a blogban.

A Nemzeti Múzeum a nőnap alkalmából új virtuális kiállítással is jelentkezett, amely a 4. századtól a 10. századig, a hun kor, a germánok, az avar kor, a Karoling-kor és a honfoglalás kora metszetében tárja fel a reprezentáció, a viselet, a mindennapok és a hiedelemvilág női vetületét.

A Nőnek való vidék? címmel megnyílt online tárlat a is látogatható.

“Maskarában” – farsangi fotótárlat

“Maskarában” – farsangi fotótárlat

Maskarában címmel rendezett új, virtuális kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM); a keddtől elérhető, online tárlat elsősorban 19. század végi magyar közéleti személyiségek jelmezben készült portréiból válogat.

A MNM Történeti Fényképtárának portrégyűjteménye számos, a politikai, gazdasági és kulturális élet szereplőit ábrázoló eredeti fényképfelvételt őriz. Több mint 15 ezer személyről csaknem 40 ezer fotográfia található a kollekcióban, hivatásos, amatőr vagy privát fényképezők alkotásai, amelyek műteremben vagy valamilyen esemény alkalmával készültek – emlékeztet a Nemzeti Múzeum által az MTI-hez kedden eljuttatott közlemény.

Mint a múzeum felidézi, a 19. század második felében nemesek és polgárok nemcsak a farsangi mulatságok idején öltöztek jelmezbe, hanem más alkalmakkor is. Bálokon, magán-összejöveteleken, gyermekzsúrokon gyakran mutattak be élőképeket, amelyeken történelmi alakok, neves színdarabok szereplői vagy elképzelt figurák, ismert festmények alakjai elevenedtek meg.

A divatos jelmezes mulatságok olykor politikai tartalommal telítődtek, olykor jótékonysági célokat szolgáltak, máskor csak az önfeledt szórakozás alkalmai voltak – áll a közleményben

A https://museumapgallery.hu/index.php/kiallitasok/item/201-maskaraban linken elérhető, online kiállítás a Történeti Fényképtár gyűjteményében található fotográfiák közül neves személyek jelmezes képeiből válogat – kis kitekintéssel a 20. századra is – , az érdeklődők így megtekinthetik például Apponyi Albertet Don Quijoteként, a fiatal Teleki Pált 17. századi jelmezben vagy Apponyi Geraldine-t Pucinni Bohéméletének hősnőjeként.

Esküvői tárgyakat vár új tárlatához a Magyar Nemzeti Múzeum

Esküvői tárgyakat vár új tárlatához a Magyar Nemzeti Múzeum

Kárpát-medencei esküvői szokásokhoz köthető tárgyakat vár a nagyközönségtől Magyar Menyasszony című új tárlatához a Magyar Nemzeti Múzeum.

Az intézmény közleménye szerint a felhívás apropója, hogy immár fél évezredes a gyűjtemény legrégebbi esküvői ruhája, Mária királyné 1521-es selyemdamaszt menyegzői viselete.

A Magyar Nemzeti Múzeum 2022 decemberére Magyar Menyasszony címmel a saját gyűjteményeire és közösségi gyűjtésre épülő nagyszabású kiállítást tervez, hogy bemutassa a magyar nő, a magyar menyasszony nézőpontjából az esküvői szokások, hagyományok, viseletek térbeli és időbeli változatosságát.
A tárlaton a társadalmi sokszínűség jegyében egyforma hangsúlyt kap város és vidék, a hazánkban egymás mellett élő felekezetek és népcsoportok, valamint a különböző társadalmi rétegek esküvői szokásai 1521-től 2021-ig.

A múlt és jelen dinamikus kapcsolatát, a ma emberének saját gyökereihez való viszonyát is bemutató tárlat az intézmény saját anyagán felül a hazai és a határon túli magyar közgyűjtemények anyagára is épít.
A múzeum több száz esküvővel kapcsolatos műtárgyat őriz a kora újkortól egészen a jelenkorig. A textilgyűjtemény legkorábbi menyasszonyi öltözete a 16. század elejéről való, Mária királyné a zöld selyemdamaszt ruhát a hagyomány szerint II. Lajos királlyal való házasságkötésekor, 1521-ben viselte. A legújabb menyasszonyi ruha az 1990-es években készült, és 2020 végén került a Nemzeti Múzeum Történeti Tárába. A ruha Szűcs Edit jelmeztervező munkája, aki a Dán Filmakadémia Roberts-díját nyerte el csapatával.

A kiállítás kurátora, Simonovics Ildikó divattörténész-muzeológus kutatási projektjének kezdetén, 2020. augusztus 29-én Facebook-csoportot indított, amelyhez eddig 3500-an csatlakoztak. A tagok 1003 posztot, azon belül 1800 fényképet osztottak meg. A legkorábbi fotó az 1870-es években, a legújabb 2020-ban egy frissen végzett orvosnő és egy fiatal mentőtiszt esküvőjén készült.

A karantén idején zajlott My Home Office Challenge-gyűjtéshez hasonlóan a múzeumi kurátor ismét közösségépítésbe kezdett, hogy a közgyűjteményekben fellelhető, az esküvői szokásokra vonatkozó 19-20. századi forrásokon túl a leendő látogatók családtörténete, fényképeik és elbeszéléseik is beépüljenek a magyarság házasulási szokásait bemutató kiállításba.

Összes videónk a szerzői jog védelme alatt áll. Engedély nélküli felhasználása tilos. (Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény)


Készítette és karbantartja a Számítógépes.com