Áprilistól októberig országos online kampánnyal népszerűsíti a hétköznapi bringázást a Magyar Kerékpárosklub – közölte a klub az MTI-vel.
A koronavírus-járvány miatt döntöttek úgy, hogy idén is a hagyományostól eltérő módon hívják fel a figyelmet a kerékpározásra, az idei esemény jelmondata: “Inkább bringázz!”.
Hozzátették, hogy az országos aktivitás mellett havonta más-más várost állítanak fókuszba, ahol a helyi jellegzetességeket figyelembe véve szervezik a kampányt, ami áprilisban Budapesten kezdődik. A következő hónapokban pedig másik városban folytatódik, így sorra kerül Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Szeged és Székesfehérvár, de nem feltétlenül ebben a sorrendben.
A Magyar Kerékpárosklub az Aktív Magyarország támogatásával részben azokat igyekszik megszólítani, akiknek a bringázás eddig csak hobbit, sportot vagy hétvégi kikapcsolódást jelentett, részben pedig a kerékpáros munkába járásra nyitott cégeknek és vállalkozásoknak, a kerékpáros közlekedést fontosnak tartó önkormányzatoknak szeretne segítséget nyújtani ahhoz, hogy igazán kerékpárosbaráttá váljanak. Mert kerékpárral nem csak gyorsabban, olcsóbban, egészségesebben, fenntarthatóbb módon, és jobb kedvűen, de a vírusos megfertőződés kockázatát is minimalizálva juthat el úticéljához mindenki – olvasható a kerékpárosklub közleményében.
Hat területen támogatja a külhoni magyar szervezeteket a nemzetpolitikáért felelős államtitkárság új pályázati kiírása, amely kedden jelent meg Nemzeti újrakezdés program néven – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára sajtótájékoztatón, Budapesten.
Potápi Árpád János közölte: a kormány 2011-től hirdet pályázati felhívásokat a külhoni magyar szervezetek számára működés, fejlesztés, eszközbeszerzés, rendezvények, programok támogatása céljából, amivel évente több ezer ilyen szervezet tevékenységét segítik.
Kiemelte, idén a korábban több program részeként nyújtott támogatásokat és pályázati felhívásokat Nemzeti újrakezdési program címmel egységesítik. Abban hat – oktatási, kulturális, egyházi, sport-, ifjúsági, cserkész- és közösségi, valamint diaszpóra – – alprogram szerepel.
Az államtitkár hangsúlyozta: a kedden meghirdetett első nagy kiírásban működésre, fejlesztésre, eszközbeszerzésre lehet pályázni április 15-től május 14-ig. A támogatási keretösszeg 1,5 milliárd forint, amelyből a szervezetek 300 ezer és ötmillió forint közötti összeget igényelhetnek vissza nem térítendő támogatásként.
A jogosultak körével kapcsolatban kifejtette, hogy például az oktatási alprogramokban minden olyan szervezet pályázhat, amelynek létesítő okiratában szerepel az oktatási tevékenység, a kulturális alprogram forrásaira pedig minden kulturális tevékenységet végző szervezet aspirálhat. Szólt arról is, hogy a diaszpóra-alprogramban külön biztosítanak pályázati lehetőséget a diaszpóraszervezeteknek, illetve hétvégi magyar iskolák szervezéséhez.
Beszámolt arról is, hogy a nemzeti újrakezdés éve részeként minden hónapban kiemelnek egy-egy témát: januárban a sport volt, februárban a gyermekegészség, márciusban a közösségek, áprilisban pedig a tanulás.
Potápi Árpád János utalt arra is, hogy a nemzetpolitika tavaly a koronavírus-járvány miatt “jelentősen átalakult”, s kiemelt célnak nevezte a külhoni magyar intézmények és szervezetek fenntartható működésének biztosítását a pandémia alatt is.
Tájékoztatása szerint a program második nagy kiírásában lehet programok és rendezvények támogatására pályázni a későbbiekben, azokat a járványhelyzet függvényében hirdetik majd meg. Felhívta a figyelmet arra is, hogy mind az anyaországban, mind a határon túli területeken akkor indulhat újra az élet, ha az oltottak száma minél magasabb, ezért mindenkit az oltás felvételére buzdított az államtitkár.
A Miniszterelnökség MTI-hez eljuttatott írásos tájékoztatója szerint a pályázatok benyújtása a Nemzetpolitikai Információs Rendszeren (NIR) keresztül lehetséges, a felhívások elérhetőek a kulhonimagyarok.hu oldalon, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapján.
Minden korábbinál több önkormányzat, illetve strand csatlakozott a 2004-ben indult, Mozdulj Balaton! strandi szabadidős sportprogram-sorozathoz, amelyet idén 18,1 millió forintos költségvetésből terveznek megvalósítani – derül ki a rendezvénysorozatot menedzselő Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) legutóbbi ülésén elfogadott tervekből.
A szervezők az idei sorozat megvalósításához 9 millió forintos támogatást remélnek az Emberi Erőforrások Minisztériumától, 5 millió forintot a BFT-től, és további 4,1 millió forintnyi forrást a résztvevő önkormányzatok hozzájárulásából.
Tavaly a tömegsport rendezvénysorozathoz 33 település csatlakozott 38 stranddal – a szervezők beszámolója szerint. A 355 megvalósult programon több mint 31 ezer résztvevő regisztrált, ez 5 százalékkal több az előző évi adatoknál. A legnépszerűbb sportágaknak a strandröplabda, a vízi játékok és a strandfoci bizonyultak, de közkedvelt volt a tollaslabda, az asztalitenisz, a fitt gépek használata, a streetball, a teqball és a lábtenisz is. A program részeként folyamatosan fejlesztik, újítják a strandi sporteszközöket, illetve gondot fordítanak a homokos pályák karbantartására is.
Az idei, elfogadott tervek szerint a július és augusztus szombatjain zajló, majd sporttalálkozóval záruló programsorozat fő célkitűzése továbbra is a Balaton-parti települések strandjain a sportprogramok kínálatának bővítésével hozzásegíteni a térség lakóit és nyaralóit az aktív kikapcsolódáshoz.
A szervezők tájékoztatása szerint a rendezvény hivatalos honlapján (www.mozduljbalaton.hu) elérhetővé teszik a konkrét programnapokat, a résztvevő strandokat, a helyi szervezők nevét, elérhetőségét, valamint a korábbi évek 20-30 perces összefoglaló filmjeit, fényképsorozatait.
A szervezőbizottság szerdán azt közölte az MTI-vel, hogy a héten, életének 76. évében elhunyt Bartsch János, a Mozdulj Balaton! ötletgazdája és menedzsere. “Halálával pótolhatatlan veszteség érte a Balaton-régiót. Ő volt a megálmodója, működtetője, és lelke a Balaton Fejlesztési Tanács által felkarolt, nemzetközi szinten is példaértékű Mozdulj Balaton! strandi szabadidős sportprogram-sorozatnak, és felfuttatója több balatoni sportrendezvénynek, köztük a Balaton-átúszásnak. János úgy ment el, hogy előtte még megtervezte, előkészítette a tízezreket megmozgató Mozdulj Balaton! idei programsorozatát, amelyre rekordszámú település, illetve strand jelentkezett. Nyugodjék békében!” – nyilatkozta Bóka István, a BFT elnöke.
Kiemelkedően fontos a sport szerepe a női vezetők üzleti sikereiben a Testnevelési Egyetem, az Egyenlítő Alapítvány és az EY által készített kutatás szerint – közölte a Testnevelési Egyetem (TE) hétfőn az MTI-vel.
A 232 magyar döntéshozó nő megkérdezésével készült. A válaszadók szerint a sportolás számos olyan személyiségvonást és tulajdonságot alakít ki a nőkben, amely munkavállalóként és vezetőként is fontos. A válaszadók mintegy kétharmada emellett úgy véli, hogy a versenysportos múlt előnyt jelenthet egy új állásra való jelentkezéskor – olvasható a közleményben.
Mint írják, a kutatásban résztvevő döntéshozók 84 százaléka sportolt fiatal korában (7 százaléka válogatottként, 33 százaléka versenyszerűen vagy első osztályban, 44 százaléka szabadidős sportolóként) és szinte mindannyiuk (91 százalék) életének része ma is a rendszeres testmozgás. Minden második női vezető legalább heti három alkalommal vagy gyakrabban mozog, körükben a futás és a jóga bizonyul a legnépszerűbbnek.
A fizikai aktivitás pozitív hozadékai között az egészségmegőrzést, valamint annak stresszoldó hatását tekintik a legfontosabbnak a válaszadók.
A tanulmány rávilágít arra, hogy a testmozgás egy nő karrierjének teljes szakaszában kedvező hatással lehet az előmenetelre. A válaszadók kétharmada szerint a nőknek akkor is előnyt jelent a versenysportolói háttér, ha egy új állásra jelentkeznek, mivel az akaraterőt, csapatszellemet és fegyelmet feltételez a pályázóról.
A válaszadók 56 százaléka több mint 10 éve dolgozik vezetői pozícióban, több mint 20 különböző szektort lefedve, 78 százaléka a 40-59 közötti korosztályt képviselve – áll az összegzésben.
A kormány több mint 2,1 milliárd forint rendkívüli támogatást biztosít 45 kiemelt vidéki sportegyesületnek a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak kompenzálására – jelentette be Szabó Tünde sportért felelős államtitkár a csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A támogatási program az ország mind a 19 megyéjét érinti, van olyan egyesület, amelyben csak egy, de olyan is, amelyben 18 szakosztály működik.
Szabó Tünde emlékeztetett, hogy a 2020-as esztendő nem várt nehézségeket gördített mindenki elé, és nem volt az másként a sportban sem. Kifejtette: az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Sportegyesületek Országos Szövetségével együttműködve országos szinten mérte fel a sportszervezeteket annak érdekében, hogy melyek azok, ahol a leginkább szükséges a magas szintű szakmai munka támogatása, az olimpiai és paralimpiai felkészülés céljából. Kiemelte: a 45 vidéki sportszervezet közül több is tokiói olimpián éremesélyes, kvótás, vagy kvótára jó eséllyel pályázó sportolót foglalkoztat. Ezen túlmenően a támogatásra jelölt sportszervezeti kör több ezer szabadidősportolót, versenyengedéllyel rendelkező sportolót, köztük nagy számú utánpótlás korú sportolót is érint.
Az államtitkár fontosnak tartja, hogy mindenki számára elérhető legyen a mozgás, a sportolási lehetőség, és minden eszközzel törekszik arra, hogy biztosítsa az egészséges életmódhoz szükséges feltételeket. “A sportágazat újraindítása, valamint a magas színvonalú szakmai munka fenntartása érdekében szükséges az egyes sporttámogatási rendszerek megerősítése, valamint a tehetségek kiválasztását és gondozását segítő versenysport-területek fejlesztését segítő intézkedések támogatása” – hangsúlyozta Szabó Tünde.
Jelezte, a célzott támogatások hatékonyan tudják mérsékelni a vírus negatív hatásait, segítik a szakemberek és a sportolók megtartását, a járvány okozta többletkiadások csökkentését, és a védekezéssel összefüggő, előre nem tervezett beszerzések megvalósítását.
Az egyesületek a 2020. március 11. és 2021. június 30. közötti kiadásaikra használhatják fel a rendkívüli támogatást. Ezt fordíthatják például eszközbeszerzésre, munkabérre, sportegészségügyi kiadásokra, versenyeztetésre, edzőtáborokra, valamint létesítménybérlésre, vagyis mindenre, ami a szakmai munkát segíti.
