A lelki egészség mindennek az alapja és ahogyan a fizikai erőnlétünk, úgy a mentális egészségünk is trenírozható, erősíthető bizonyos gyakorlatokkal. A következő 7 tipp mindenképpen segíthet ebben!
Edzés testnek és léleknek
A fizikai és mentális jóllétünk kéz a kézben járnak. Egy kellemes edzés (legyen az futás, séta vagy kerékpározás) nem csak a testünkre van jótékony hatással, de a lelkünket is építi. Kutatások ezrei bizonyítják, hogy a rendszeres testmozgás csökkenti a stresszt, javítja a hangulatot és hatékony módszer a szorongás és a depresszió ellen is. A fel nem dolgozott stressz, a nem oldódó feszültség pedig idővel nemcsak a lelki, hanem a fizikai egészséget is károsítja, a lelki tényezők hatására testi betegségek (pszichoszomatikus betegségek) alakulhatnak ki. Érdemes tenni ellene!
Pihenés az idegrendszernek
Aki folyamatosan fáradt és kialvatlan, az bizony lelkileg sincs jól. A kiegyensúlyozottságnak ugyanis a kipihentség egyik fontos alapfeltétele. Aki rendszeresen éjszakázik, és nem alszik legalább 7-8 órát naponta, annak az idegrendszere nem tud regenerálódni, túlterhelődik és bizonyítottan megnő a mentális betegségek iránti fogékonysága. Ha ezt szeretnénk elkerülni, akkor érdemes a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra is odafigyelni.
Egészséges táplálkozás
“Ép testben ép lélek”- tartja a mondás. Ma már tudjuk azt is, hogy bizonyos vitaminok – többek között a B-vitaminok és a D-vitamin-, nyomelemek és ásványi anyagok – például a magnézium, a szelén és a cink – hiánya nem csak testünk működésére, de a lelkiállapotunkra is negatívan hat. Éppen ezért fontos a vitaminokban, rostokban, fehérjékben és omega-3 zsírsavakban gazdag étrend.
Pozitív gondolkodás
Világszemléletünk, lelki, gondolkodásbeli beállítódásunk nagyban meghatározza, hogyan érezzük magunkat a világban, mennyire vagyunk fogékonyak a szép pillanatokra. Gondoljunk csak a félig teli-félig üres pohár dilemmájára! Már csak saját lelki békénk érdekében is érdemes áthangolni a gondolkodásunkat: értékeljük át a rossz dolgokat, vegyünk észre bennük legalább egy pici jót. Nevessünk sokat! Ha máshogy nem megy, nézzünk meg esténként egy vidám filmet. Ha az évek során pozitív életszemlélettel, illetve relaxációs technikák alkalmazásával csökkentjük a stressz szintünket, akkor egyúttal a szívbetegségek kockázatát is csökkenthetjük.
Tökéletes helyett „elég jó”
A maximalizmus a 21. század egyik rákfenéje. Sokszor úgy hisszük, nincs is más választásunk a mai világban, mint tökéletesnek lenni, mert csak így találhatjuk meg a párunkat, így lehetünk jó szülők vagy csak így kaphatunk elismerést a munkahelyünkön, azaz összességében véve, csak így lehetünk szerethetők. Állandóan a tökéletességre törekedni nagyon megterhelő és kimerítő, sok stresszel és szorongással jár és egyáltalán nem egészséges életstratégia.
Énidő
Ha túlhajszoljuk magunkat, ha folyamatosan csak dolgozunk és mindig másokért élünk, akkor előbb-utóbb legyengülünk, és pont azt nem érjük el, amit szeretnénk: hogy mosolygósan, boldogan, jókedvűen nézzünk a kihívásokra vagy „teljesítsünk” éppen szülőként. Pedig a családunknak egy kiegyensúlyozott emberre van szüksége, a mi lelkiállapotunkat tükrözik vissza a gyerekeink, a társunk is. Ne higgyük, hogy önzőség az énidő, amikor csak a saját szükségleteinkkel törődünk! A magyar származású Csíkszentmihályi Mihály pszichológus, a flow-élmény, vagyis az összpontosított elmeállapot pszichológiai elméletének megalkotója szerint a flow az a jelenség, amikor az ember annyira feloldódik egy tevékenységben, hogy minden más jelentéktelenné válik mellette. Érdemes megkeresni, hogy számunkra mi ad ilyen flow élményt és azt rendszeresen gyakorolni!
Közösségben élni, közösségért tenni
Életminőségünket jelentősen befolyásolják emberi kapcsolataink: ha vannak barátaink és elmondhatjuk, hogy egy építő közösséghez tartozunk, az testileg és lelkileg is pozitívan hat ránk. Ha jó és előre vivő kezdeményezések részesévé válunk, nemcsak barátokra lelhetünk, hanem azzal a lelkünknek is jót teszünk, hiszen a közösséghez tartozás, egy jó ügy melletti kiállás motivál, inspirál és elégedettséggel tölt el.
Mára több kutatás is igazolta, hogy azok az emberek, akiknek legalább egy vagy több közeli barátjuk van, sokkal boldogabbak, mint azok, akik csupán felületes ismeretségekkel rendelkeznek. Az elégedettségi szintünk pedig nagy mértékben függ attól, hogy milyen gyakran találkozunk és veszünk részt közös tevékenységekben a barátainkkal, meg tudjuk-e velük osztani a gondolatainkat, érzéseinket és támaszkodhatunk-e rájuk.
2002-ben a pozitív pszichológia két úttörője, Ed Diener és Martin Seligman végzett egy kutatást az Illinois Egyetemen a hallgatók azon 10%-a között, akik a legmagasabb pontszámot érték el a boldogságszintet mérő korábbi vizsgálataikban. Diener és Seligman azt találta, hogy a boldog hallgatók legszembetűnőbb közös jellemzői az erős családi és baráti kötelékek, valamint a barátokkal való rendszeres időtöltés igénye volt. Martin Seligman, a University of Pennsylvania professzora szerint mindössze egyetlen kérdésre adott válaszból megjósolható, hogy boldog emberként éljük-e meg a 80. életévünket. A kérdés így hangzik: „Van-e olyan személy a környezetedben, akit akár hajnali négykor is felhívhatsz a problémáiddal?”
