szept 21, 2023 | Hírek, Mozaik, Videók
A Biatorbágyi Körkép szeptemberi számában megjelent cikk szerkesztett változata.
1840. augusztus 29. a nap, amikor Magyarországon először készült nyilvános eseményen fénykép – vagy ahogyan akkor nevezték dagerrotípia. Ennek tiszteletére rendezik meg évente Magyar Fotográfia Napja ünnepségét.
A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége (MAFOSZ) minden esztendőben rendez olyan fotókiállítást, ahol a fotósok bemutathatják legújabb alkotásaikat. 2022–2023 fordulóján másodszor is meghirdették az Év Magyar Fotója – Év Magyar Fotósa fotóművészeti pályázatot. Összesen 2809 kép érkezett, ebből 101 került vetítésre. Az Év Magyar Fotója fődíjat az egyes kategóriákban győztes fotók közül választotta ki a zsűri, ez DERENCSÉNYI ISTVÁN SZINKRON című alkotása lett (kiemelt képünkön). A pályázat másik fődíját, az Év Magyar Fotósa címet a legeredményesebb alkotó nyerte el nyolc képpel: LŐRINCZ FERENC LŐRINC búvárfotós.
A Magyar Fotográfia Napi rendezvénynek volt egy másik jubileuma is: negyven éves a MAFOSZ, amelyet 1983-ban Szolnokon alapította meg 33 fotóművészeti alkotócsoport. Napjainkban közel nyolcvan tagszervezetében 1600 autonóm alkotó tevékenykedik. Az ország jelenleg egyetlen olyan szervezete, amely közösségi fotóművészeti tevékenységet folytat. A jubileumot egy negyvenéves összefoglalóval, valamint a 40. MAFOSZ Szalonnal ünnepelték. A fotóművészeti szalonon nemcsak a fotósok mutathatták be alkotásaikat, hanem a résztvevő alkotócsoportok is összevethették alkotóműhelyeik tudását. A tárlat az autonóm kortárs fotográfiának egyik legfontosabb összefoglalója.
A szalon egyéni versenyében különdíjban részesült Bozsik József (Kecskeméti Fotókör) Demencia című képe és különdíjat kapott Gergó András (Győri Fotóklub Egyesület) Formák c. alkotása. A 3. helyen Kékesi Henriett (Biatorbágyi Fotóklub Egyesületi) végzett, Szabad egy táncra képe, 2. helyezett, Lőrincz Ferenc Lőrinc (Compur Fotóklub) Búvárúszó alkotása. Győztes lett Alagi Mihály (Bakony Fotóklub) Arc II. című fotójával. A klubok versenyében első a nagyváradi Varadinum Fotóklub.
A Magyar Fotográfia Napjához kapcsolódó ünnepségsorozaton adták át az Év fotóművészeti alkotócsoportja kitüntetést – nyertese a pécsi Mecseki Fotóklub. Az Év fotográfusa elismerést Nádudvari Zsolt, a Vadvilág Magyar Természetfotósok Egyesületének tagja vehette át.
E napon tartották a szövetség kitüntetéseinek, fotóművészeti diplomáinak az átadását is. A MAFOSZ tagszervezeteiben eredményesen tevékenykedő és eredményes fotóművészeti alkotómunkát végző fotósok közül az idei első félévben heten nyerték el e címet.
Az alkotókat Nánási-Kézdy Tamás, a Biatorbágyi Értéktár Bizottság elnöke köszöntötte. (A szerk.)
aug 21, 2023 | Pezsgő, Videók
Augusztus 20-án, államalapításunk és Szent István királyunk ünnepén a Faluház udvarán került sor a városi ünnepi rendezvényre. Tarjáni István polgármester beszédét követően a Dévay Gyula Közművelődési díj átadása következet (lásd korábbi cikkünket), amelyet ebben az évben Lesták Bedő Eszte hegedűművész, az Erkel Ferenc Kamarazenekar koncertmestere kapott.
A megszentelt új kenyeret Tarjáni István polgármester valamint Nánásyi-Kézdy Tamás és Mohácsy István bizottsági elnökök szegték meg. A Kerekes Band koncertjét a tűzijáték követte, lezárva az ünnepet.
Tarjáni István beszéde:
„Idvezlégy, bódog szent István király
Te, népednek nemes reménysége”
Írta a mohácsi vész után e sorokat, egy névtelen karthauzi szerzetes, Szent István királyunk ünnepére szánt prédikációjában.
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ünneplő Biatorbágyiak, Honfitársaim!
A névtelen barát tanítása évszázadok alatt sem kopott meg, ma is időszerű.
1090-ben, Szent László királyunk által rendeltetett el, hogy: „Szent István napja, mint szent ünnep megtartasson”. Azóta ünnepeljük augusztus 20-án, szerte a Kárpát-medencében, szent királyunkat és a keresztény Magyarország megszületését. Magyarország és a kereszténység azóta is elválaszthatatlan egymástól, sem tatár, sem török nem tudta hitünket elvenni, a kommunista kísérletek is csak erősítették azt. Templomainkban ma is szent királyunkról szólt az ének, őt hívták eleink és mi is őt hívjuk, ha válaszút előtt állunk, ha nem tudjuk merre tovább, merre induljunk? Kelet és Nyugat határán ma is csak azt az utat járhatjuk, ami ezer éve, általa kijelöltetett. Ma is a Kárpátok a határa a kereszténység nyugati ágának, de a görögkatolikus egyháznak is van helye nálunk, a keleti rítus sem idegen tőlünk. Ezt erősítette meg I Bartholo¬maiosz konstantinápolyi pátriárka 2000. augusztus 20-án, amikor első királyunkat az ortodox egyház szentjei közé emelte.
Államszervezetünk – ez évtől már nevében is – az ezeréves vármegyék és járások rendszerére épül, mely biztonságot hozott az itt élőknek és békét a szomszédainkkal, véglegesen lezárva a törzsi tagozódást, a kalandozások korát.
A békére ma is nagy szükségünk lenne hiszen már több, mint egy éve tart a háború szomszédunkban. Nagydobrony testvértelepülésünk révén közvetlenül is érintettek vagyunk a konfliktusban hiszen magyarokat visznek harcolni olyan ügyért, amihez semmi közünk, miközben a lélekszámuk is drasztikusan csökken. A háború kitörése óta folyamatosan segítjük nagydobronyi testvéreinket és ez a továbbiakban sem fog változni reménykedve, hogy a békekötés mihamarabb megtörténik.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az ünnep arra is alkalom, hogy visszatekintsünk az elmúlt esztendőre, felelevenítsük mi történt velünk, minek örülhettünk közösen. A legnagyobb mértékben az oktatás területe fejlődött az elmúlt egy évben és a jelek szerint, ez még egy darabig igy lesz.
– Tavaly szeptember 1-én sok éves álmunk vált valóra, az új 16 tantermes iskola átadásával.
– Ezzel egy időben elindult városunk első középiskolája a Biatorbágyi Innovatív Technikum, melynek új épületén az utolsó simításokat végzik, hogy a második tanév már itt, Biatorbágyon kezdődhessen.
– Megkezdődött a Ritsmann iskola felújítása/bővítése, ami nagy türelmet igényel mindenkitől, hiszen az oktatás és az építés párhuzamosan folyik
– Ez év szeptemberében megnyílik városunk második középfokú intézménye a Czuczor iskolában.
A sportolási lehetőségek is tovább bővültek:
– tavaly szeptemberben adtuk át első erdei kerékpárpályánkat a Biabringaringet,
– októberben a felújított BMX pályát
– és a Fő-téren is újra lehetett korcsolyázni a téli hónapokban.
Ez év januárjában megalakult az Önkormányzati rendészet, mely a közterületeinkért felel – a mai napon is ők vigyáznak ránk – és mára bizonyossá vált, hogy jó döntés volt saját kezünkbe venni ezt a feladatot. Megújult a Kálvin tér, így szeptembertől az új 16 tantermes iskolát biztonságosabban és gyorsabban lehet majd megközelíteni. Megkezdődött a Dózsa György és Juhász Gyula utcák felújítása, melyek burkolata az iskolakezdésre elkészül, visszaadva azt a forgalomnak.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A kereszténység István uralkodása előtt is jelen volt a Kárpát-medencében, édesapja Géza is megkeresztelkedett, bár ő még azt vallotta, hogy: „Elég gazdag vagyok ahhoz, hogy két istennek áldozzak”. A keresztény Magyarország alapjainak lerakását azonban első királyunknak, a megerősítését pedig lovagkirályunknak, szent Lászlónak köszönhetjük. Ma, az újpogányság korában is ez az építmény véd bennünket, ide tudunk visszatérni, ha megfáradtunk, ha eltévedtünk és nem találjuk a helyes utat. A keresztény Magyarország ma is áll és mindaddig állni fog, míg hitét megtartja és keresztény marad.
Isten áldd meg a magyart! Isten éltesse Magyarországot!
